Tanító tér 1.0: Térkialakítás és térhasználat

Az edukációs környezetekkel foglalkozó sorozatunk első témája a térkialakítás és a térhasználat. Giorgio Ponti olasz építész előadása alapján két olyan edukációs színteret mutatunk be Szijártó Ádámmal, amelyek példaértékűek. Fontos, hogy a tudásátadás helyszíne mind az egyéni, mind a csoportos munkáknak helyet adjon. A kreatív munkafolyamatok végzéséhez szükséges az olyan terek kialakítása, amelyek elősegítik az oktatási folyamatokat. Nézzük, hogyan lehetséges ez!

Classroom of the Future, a „Jövő tanterme” egy olyan osztályterem, amelyet a gyerekek nagy része el sem tud képzelni. Kamionra felpakolható és elszállítható egyik iskolából a másikba. A létrehozását leginkább az sarkallta, hogy az Egyesült Királyságban – különösen London külvárosaiban (pl: Canden-ben) – nem állnak rendelkezésre olyan felszerelések, amelyekkel az iskolás gyerekek betekintést nyerhetnének különböző médiumok anyagainak létrehozásába. A mobil tanterem segítségével megismerkedhetnek többek között a hangfelvétellel és a filmkészítéssel is. Egyszerre 15 diák tud együtt dolgozni benne, tehát ez a mobil tér inkább a kiscsoportos munkát teszi lehetővé. A klasszikus tantermi szituációt nagyban fellazítja egyrészt az, hogy a megszokott iskolaépületen kívül helyezkedik el, másrészt viszont az a technikai sajátosság, hogy a terem minden oldala nyitható és így a diákok szinte a természetben dolgozhatnak együtt. Ez a figyelem helyreállítás (restauráció) szempontjából fontos, hiszen a mentális erőfeszítés és terhelés figyelmi kimerültséget okozhat, amelyet szükséges feloldani. Nézzük meg, hogy jön létre a restauratív élmény, vagyis a figyelem helyreállító élmény:

A restauratív élmény távolról sem pusztán az átélt interakciós kapcsolatok függvénye, hanem a hely társas és fizikai környezeti összetevőinek tranzakciójából jön létre, és különböző affektív dimenziók szerint jellemezhető. […] Megállapíthatjuk, hogy a helyreállító élményeket összességében összetett ember-környezet tranzakció eredményének kell tekinteni, amelyben a különböző összetevőket együttesen, kontextusukban – a „hely” globális élményében (Canter, 1977)- kell figyelembe venni. (Dúll, 2009, 39.)

 

Miután a tanulók felfedezték a multimédiás tartalmak lehetőségeit, a tanterem összecsukható és továbbszállítható a következő iskolába, ahol a diákok szintén birtokba vehetik. A mobil tanterem tehát azon kívül, hogy a tudásátadás folyamatát összekapcsol(hat)ja a közvetlen környezettel, mobilitásának köszönhetően széles körben teszi lehetővé a tanulás folyamatát.

 

A másik példa, amit bemutatunk a Matauranga School. Ez az iskola azért jelentős, mert olyan környezetet biztosít, amely túlmutat az iskola tudásátadás funkcióján és olyan atmoszférát idéz elő, amely közvetlenebb kapcsolatot képes kialakítani a felhasználókkal.

A Matauranga School Új-Zéland olyan területén található, ahol sok nemzetiség él együtt. Az iskola létrehozásában pedig fontos szerepe volt annak, hogy a helyi közösségek közötti akadályok leküzdésre kerüljenek mind az oktatás, mind pedig a szociális kapcsolatok terén és a gyerekek számára elérhetővé váljon a színvonalas oktatás. Az épület szerkezetileg egy „belső utca” köré szerveződik (képet berakni, alaprajz), ami rugalmasan használható tereket nyújt az oktatás számára. A monoton ajtós felületek helyett tehát létrehoztak a tervezők intimebb munkafelületeket, amikben a kiscsoportos vagy az egyéni, önálló munka elvégzésére alkalmas terek jöttek létre. Ezen felül kialakításra kerültek olyan nyitottabb felületeket, ahol pedig a szülők várhatják a gyerekeiket a délutáni foglalkozások után, valamint betekintést nyerhetnek az oktatás menetébe is anélkül, hogy megzavarnák azt. A terek megkonstruálása – mind a bútorozást, mind pedig a kialakítást tekintve – elősegíti az adott térbe tervezett viselkedésminták megjelenését.

A két példa bemutatja, mennyire fontos, hogy az edukációs környezetek ne csak önmagukban funkcionálisan működjenek, hanem olyan környezetet biztosítsanak, amely megfelelően elősegítik az iskolákban folyó munkafolyamatokat. Ebben nagy szerepe van a térkialakításnak, hiszen a megfelelően kialakított tereket jobban tudják használni a felhasználók, együttműködve az épített környezettel.