Sőt, audiovizuálisan a környezetvédelemért! Ebben a videóban a minket körülvevő környezet védelme a téma, de mindez különleges módszerrel történik: a hangsúly a zenén és annak a kottában való feljegyzésén van. A kottaírás mellett megjelennek rajzok és konkrét mondanivaló, de ezek csak plusz vizuális elemként szolgálnak. Ennek a kettősnek köszönhetően válik igazán érthetővé az üzenet. A kottaírás vezérfonala olyan kontextusba helyezi a mondanivalót, amely a szokásostól eltérő, éppen ezért nagyon hatásos.  Valahogy így beszélnek a hangok!

Néhány napja a facebookon posztoltam ezt a képet. Hívogató! A kilátás, az életérzés, a magasság, a felhők közelsége, a háztetők, és az egész úgy ahogy van. Ezt a videót pedig ma mutatta nekem a bátyám. Na hol van a közös elem a kép és a videó között? Ha esetleg ismertek bármilyen más fotót, videót, filmjelenetet, grafikát, akármit ahol szintén feltűnik a tetőterasz, örülnék, ha megosztanátok velem és a blog olvasóival.

Gondolom néhányan észrevettétek Kedves Olvasók, hogy mostanában több bejegyzés a kultúra jegyében zajlik. Olyan, hozzám közel álló alkotásokat mutatok be, amelyek összefüggésben állnak a minket körülvevő környezetekkel, leginkább a városokkal. Az elkövetkezendő időkben szeretném ezt a vonalat megerősíteni, kicsit tudatosabban. Mire is gondolok pontosan? 

A tegnap estém a Sena szóló koncert jegyében zajlott. Sena a Gimmeshot Crew-al tűnt fel a színpadon, kiváló énekesnőként és repperként. Jelenleg az Irie Maffia énekesnője és gyakran lép a színpadra a W.H nevű, Shakespeare szonetteket előadó formációval is. Első lemezét 2003-ban adta ki, First One címmel. Most várjuk a másodikat. Azon túl, hogy hosszú évek óta vágytam rá hogy élőben hallhassam kedvenc Sena számait, előremutató gondolatokat ébresztettek bennem a dallamok, az előadásmód és az az érzés, hogy részese lehettem a tegnapi koncertnek. 

Amikor Sena az Accara city people című számot kezdte el énekelni tegnap, arra gondoltam, hogy mennyire szuper dolog, hogy mindez egy magyarországi, budapesti színpadon történik. Ghána és Magyarország össze lett kötve a zene által. Fizilailag itt(hon) voltunk, viszont lélekben az afrikai országban. Ebben az országokat átívelő és átkötő érzésben kezdtem el azon gondolkozni, hogy a művészetek hogyan gondolkoznak a minket körülvevő környezetekről, legfőképp a városokról. Valamint hogy a művészetek hogyan reprezentálják környezetünket. 

Célommá vált megismerni és körüljárni, hogy a művészetek és művészek hogyan viszonyulnak saját környezetükhöz, mit mondanak el róluk és mit jelent számukra. Ezt interjúkkal, képekkel, videókkal, versekkel és különböző alkotásokkal szeretném majd bemutatni. Bízom benne, hogy a blognak ezt a vonalát egy Sena interjúval indíthatom el, hiszen a tegnapi koncertnek köszönhető ez az ötlet! 

Juhász Gyula verse nem kimondottan városi környezetet mutat be, ugyanakkor érzékletes hangulatképpel ábrázolja a temetőt és környezetét.

 Juhász Gyula: Magyar falu csöndje

Öreg apók hosszú pipával
Bólintanak a ház előtt,
Az orgonák lila virága
Esőzi be a temetőt.

A sírok kertje mellett szántás,
Fekete föld, felhőt akar,
A tavaszégen varjú szánt át,
Vén, szürke varjú, gyászmagyar.

A lányok violája fonnyad
A kék Máriakép előtt,
Öreg anyók új hírt dohognak
S járják az ájult temetőt.

A söntés csöndjén, barna árnyban
Iszik két, három nyomorult
S a bakter a vak éjszakában
Kutyákkal kezd nagy háborút...

A Hősök Terén töklámpás fesztivál volt tegnap este. Remek példa arra, hogyan lehet a társadalmi felelősségvállalást összekötni környezetünk alakításával.Negyedik alkalommal rendezték meg, azzal a céllal, hogy segítsenek az éhező gyermekeken. A Hősök Terét tehát ellepték a sütőtök lámpások és az adományok, amelyet a Gyermekétkeztetési Alapítvány segít eljuttatni a rászorulóknak. A jó cél megvalósítása mellett szerepet kaptak a kifaragott lámpások, amelyek színesítették a minket körülvevő életteret. Hozzájárult a városképhez, sőt! Mi készítettük el, mi tettük oda és ezen kívül egy fontos társadalmi problémára is felhívtuk a figyelmet. MI, a társadalom. A saját, közvetlen környezetünkben.

 Forrás: www.szeretlekmagyarorszag.hu