Temető az irodalomban
Juhász Gyula verse nem kimondottan városi környezetet mutat be, ugyanakkor érzékletes hangulatképpel ábrázolja a temetőt és környezetét.
Juhász Gyula: Magyar falu csöndje
Öreg apók hosszú pipával
Bólintanak a ház előtt,
Az orgonák lila virága
Esőzi be a temetőt.
A sírok kertje mellett szántás,
Fekete föld, felhőt akar,
A tavaszégen varjú szánt át,
Vén, szürke varjú, gyászmagyar.
A lányok violája fonnyad
A kék Máriakép előtt,
Öreg anyók új hírt dohognak
S járják az ájult temetőt.
A söntés csöndjén, barna árnyban
Iszik két, három nyomorult
S a bakter a vak éjszakában
Kutyákkal kezd nagy háborút...