Interjú: a bristoli DJ, Jon Kennedy (UK) gondolatai a városi létről
Jon Kennedy, a bristoli lemezlovas és producer immáron hét éve rendszeres látogatója Magyarországnak. Bizonyára sokan ismeritek, mert Budapest és Pécs szórakozóhelyein időről-időre feltűnik és eklektikus jazz-funk-hiphop-downtempo szettjeivel táncoltatja meg a közönséget. Jon Kennedy-t a 2000-es évek elején csapta meg a DJ-zés szele, amikor is 2001-ben megjelentette első szólólemezét, ahol elsősorban dobosként mutatkozott be. Azóta DJ-ként és producerként egyaránt jelen van a zenei életben, és a lemezkiadói körökben is felbukkant. A táncparkett zsonglőrje, Jon Kennedy arról mesélt a Városkommunikáció blognak, hogy mit gondol Budapestről és Pécsről és úgy általában a városi létről.
Juhász Judit: Évek óta rendszeresen meglátogatod Budapestet és Pécset. Mit gondolsz erről a két városról?
Jon Kennedy: Szeretem Budapestet. Állandóan jelen van egy erős rezgés a városban, ami köszönhető az épületeknek, a történelemnek, a városszerkezetnek, a Dunának, amiket nem tudsz kizárni, állandóan veled vannak az utcán, csak rajtad múlik, hogy mennyire veszed fel.Pécset is nagyon szeretem, szuper tiszta Budapesthez képest, és ugyanolyan szép város. Gyanítom, hogy az Egyesült Királyságban nem sokan hallottak róla és az is biztos, hogy nem tudják kiejteni Pécs nevét.
J.J: Hogyan viszonyulsz a városi léthez?
J.K.: A városi élet ... Hmmm. Nagyon fontos, hogy kapcsolatban legyél a városoddal, amiben élsz, azonban 'utcai szinten', a művészetek es a mozgalmak csak jönnek es mennek, csak az épületek maradnak ugyanazok. Tanuld a történelmet es tartsd tiszteletben a múltat, hisz ezek nélkül nincs lehetőségünk a zene, a művészet összekapcsolására, találkozására es megmutatására más embereknek.
J.J.: Rengeteget városban zenéltél már - melyik a kedvenc városod?
J.K.: Imádom Prágát, van valami nagyon varázslatos ebben a városban, tiszteletet ad anélkül, hogy megkövetelné. Az város szerkezete, az épületei, a táj és a sok gyógyfürdők – számomra lenyűgöző és azt érzem, hogy az élet lehetőségét kínálja fel.
J.J.: A Jon Kennedy matricákat sokat látni a Facebook oldaladon, hiszen ha a világ bármely pontján meglátsz egyet az utcán, akkor lefotózod és feltöltöd, akár csak a rajongóid is. Budapesten és Pécsen találkoztál már az utcán a saját matricáiddal?
J.K.: Igen, sokszor előfordult már, hogy az utcán a saját matricáimmal találkoztam. Ilyenkor mindig megállunk egy kicsit és elkezdünk sztorizgatni.
J.J.: Van másik város, amit nagyon szeretsz?
J.K.: Isztambul még egy olyan város, ami nagyon megragadott. Tetszik a káosz, ami benne van és az ezzel párhuzamosan megjelenő barátságos hangulata. Koszos, színes, hangos és mozgalmas, de van egy csodálatos varázsa... az átjáró Keletre!
J.J: Van olyan zenéd, amit valamelyik város ihletett?
J.K.: Írtam egy nagyon nyomasztó dallamot Manchester városáról - a rossz időjárásról, az agresszióról, és a helyről ahova fiatal koromban költöztem.
J.J: Szerinted a zenével mennyire lehet egy város társadalmát közelebb hozni egymáshoz?
J.K.: A zene közelebb hozza az embereket egymáshoz. Ahogy korábban is említettem, több száz városban voltam már, mindenhol a zene miatt... ez a bizonyítéka annak, hogy a zene hatalom!
J.J.: Min dolgozol jelenleg?
J.K.: Van egy saját kiadóm, amelynek három művész a tagja, emellett pedig egy filmzenén dolgozom, és sok remixen, amit a 2013-ra időzített LP lemezemre készítek. Közben pedig utazom a világban, egészen Japántól Dubai-ig, hogy a zenémet megmutathassam az embereknek.
J.J.: Mikor hallgatunk téged legközelebb Magyarországon?
J.K.: Decemberben nyolcadikán zenélek legközelebb Magyarországon. A honlapomon nyomon tudjátok követni, hogy mikor és hol játszom.
Fotók forrása: Jon Kennedy Facebook oldala
