Egy újabb poszt, ami nem szorosan a városokhoz köthető, mégis nagyon izgalmas téma szerintem. De ha jobban belegondolok, mégis! Azt gondolom, hogy fontos az egyetemi épületekkel foglalkozni, hiszen a tudásátadás fontos helyszínei. Az egyetemi épületek és az őket összefogó környezet, a campus városaink szerves részeit képezik – arról nem is beszélve, hogy úgy működnek, mint a kicsi városok. Minden megtalálható bennük, amik a városban vannak, akár az információs rendszer, az elnevezések, az utak, az infrastruktúra, a szolgáltatóegységek, stb. Azt gondolom, hogy fontos figyelni az egyetemek környezetére, hiszen beleépülnek városaink életébe. Íme, egy példa, ami azt mutatja be, hogy érdemes odafigyelni a felsőoktatási intézményekre.

Két évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit a VELUX Cégcsoport által indított, Model Home 2020 nevet viselő kísérletsorozat második épülete, a Zöld Világítótorony (Green Lighthouse). Dánia első minősített fenntartható középületévé vált két évvel a megnyitása után a magán- és közszféra sikeres együttműködésének példájául szolgáló Koppenhágai Egyetem hallgatói központja. A 950 m² alapterületű, széndioxid-semleges épület elnyerte a LEED Arany minősítését. A minősítési rendszert 1998-ban dolgozta ki a fenntartható építésért tevékenykedő Egyesült Államokbeli szervezet, a U.S. Green Building Council. A szervezet négy kategóriában ad értékelést: minősített, ezüst, arany és platina. A minősítés során öt szempontot vesznek figyelembe: elhelyezkedés és helyszínválasztás, vízhasználat, energiafelhasználás és atmoszféra, anyaghasználat és erőforrás, valamint a belső környezet minősége. A Zöld Világítótorony energiaellátását több forrásból fedezi, az intézményben nagy szerepet kap a természetes szellőzés és a fény, ezzel elősegítve a belső klíma optimális szinten tartását. A megfelelő mennyiségű természetes fény és friss levegő elengedhetetlen a jó fizikai és lelki közérzetünk biztosításához, legyen szó akár oktatási intézményről, irodáról, vagy lakótérről, hiszen életünk 90%-át a négy fal között töltjük. 

A Zöld Világítótorony, eredményének köszönhetően Európa egyik legzöldebb felsőoktatásai épületévé vált. Mindezen túl a saját dán minősítési rendszer kifejlesztésében is szerepet játszott, hiszen a LEED minősítés elnyerésekor ilyen még nem létezett. Azonban a LEED minősítési rendszer globális elismerésének köszönhetően a projekt sikere elősegítette a szélesebb és átfogóbb dán fenntarthatósági minősítési rendszer kialakulását. A Zöld Világítótorony ugyanis részt vesz a kidolgozás alatt álló, új „DGNB Dánia” minősítési rendszer kísérleti projektjében, amely várhatóan 2012 közepétől működik majd. A saját dán rendszer a fenntarthatóság több szempontját is figyelembe veszi, így többek között a gazdasági, szociális és éghajlati aspektusokat, ráadásul a tervek szerint a LEED rendszernél magasabb szintű elvárásokat fogalmaz meg. Az új minősítési rendszer három dimenzióban elemzi az épületet, hogy átfogó képet adjon annak fenntarthatósági, társadalmi és pénzügyi helyzetéről. Nem csupán az energiafogyasztást vizsgálja, hanem a beltéri klímát, a művészeti szempontokat, valamint a térbeli rugalmasságot is.

Az aktívház koncepció

Az aktívház koncepció azon a vízión alapul, hogy egészségesebb, kényelmesebb épületek jöjjenek létre, melyek nincsenek negatív hatással a környezetünkre. Ez utóbbi többek között annak köszönhető, hogy több energiát termelnek, mint amennyit fogyasztanak, mert minden, a működésükhöz szükséges energiát saját maguk hoznak létre. Az aktívház koncepció egyik fontos eleme, hogy a belső klíma a bőséges napfénynek és friss levegőnek köszönhetően mindig megfelelő és egészséges feltételeket biztosít az épületben tartózkodóknak. További lényeges tényező, hogy pozitív hatással vannak a környezetre is a teljes élettartamuk folyamán. Aktívházak lehetnek új vagy felújított épületek, lakóházak, vagy középületek.