Oktatás és kreativitás téri vonatkozásban

A fastcodedisgn.com-ot olvasgatva találtam egy érdekes cikket, amely arról szól, hogy az oktatási terek miket vehetnének át az innovációra és kreativitásra épülő cégek fizikai környezetéből, mint például a Google az IDEO és a Pixar. Azért keltette fel az érdeklődésemet ez a cikk, mert diplomamunkámat a kreatív oktatási terekről írtam. A kutatást Rákóczi Balázs barátommal készítettem, mely alapvetően a "Hogyan válhat egy egyetemi Tanszék közösségi munkatérré?" kérdésre kereste a választ.

A téma ötletét a képzés egyik kurzusa során létrehozott Movingminds projekt adta, amelyet a hallgatók a Kitchen Budapesttel közösen hoztak létre. A projekt célja azon budapesti helyek összegyűjtése volt, amely a mobil munkavégzésnek lehetőséget biztosít. A kutatás során arra kerestük a választ, hogy milyen egy közösségi munkatér, milyen igényeket elégít ki, milyen meghatározó elemei vannak és ezek közül melyek azok, amelyek egy egyetemi színtérben jelen lévő közösségi munkatér kialakításánál fontosak lehetnek. Ennek érdekében hazai és külföldi helyszíneket vizsgáltunk. A vizsgálat során négy esettanulmány készült el, amelyek célja a helyszínek környezetelemzése és működőképes minták összegyűjtése volt: Loffice, Hub Islington, The University of Brighton, BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék. A kutatás során az én elsődleges szempontom a helyszínek környezeti kommunikációs feltérképezése volt, tehát azon elemek vizsgálata, melyek az ember környezetben való hatékony működését elősegítik. 

Nézzük, miben egyezik és miben tér el a két gondolatmenet. Az alaptézis egyezik: az oktatási rendszernek szükséges alkalmazkodni a mai munkafolyamatokhoz és olyan környezetet biztosítani, amely az interdiszciplináris projekteket elősegíti. Tehát a kreativitás, a játék és a kollaboráció a három kulcsszó.

A két gondolatmenet konklúzióját összefoglalva röviden az mondható el, hogy fontosak a nyitott terek, amelyek rugalmasak és alakítható környezetet biztosítanak. Ez elősegíti mind az egyéni, mind a kisebb csoportos, mind a nagyobb csoportos munkát. Fontos az átláthatóság, a holisztikus környezet, valamint a játékos kultúra. Az oktatási terekben és a munkakörnyezetekben nagy szerepet kap a kikapcsolódást biztosító rekreációs tér és a közösségi tér (például egy konyha, hiszen az étel és az ital nagy közösségteremtő funkcióval bír). Ide kapcsolódik egy fontos mondat a cikkből: "... But listening to Steve Jobs’s philosophy behind the design reveals something deeper -- that its layout was designed to foster “forced collisions of people,” because “the best meetings were meetings that happened spontaneously in the hallway.” Valamint az atmoszféra sem elhanyagolható: szükséges a barátságos, perszonalizálható környezet.

A cikk az oktatáspolitikára, a szociális politikára valamint a szervezeti fejlesztére is hangsúlyt fektet. Számunkra a kutatás célja a környezeti elemek feltárása volt. Ebben a bejegyzésben igyekeztem röviden, tömören összefoglalni a két gondolatmenet konklúzióját, hiszen mindegyik környezeti elemet hosszasan lehetne tárgyalni. Örülök, hogy ez a cikk ugyanazt a kérdéskört feszegeti, amely az egyetemi éveim alatt engem (minket) is elkezdett foglalkoztatni. De a kérdés számomra az, hogy hogyan tovább? Milyen módon lehet az igényeket és a nyitott szemléletű, projekt alapú csoportos munkát elősegítő környezetet az oktatási környezetbe integrálni? Ötleteket örömmel fogadok!

Végezetül egy ötlet, amely egyaránt megkönnyítené az oktatók és a hallgatók munkafolyamatait. A képért köszönet Tóth Boginak!