via http://christophejacrot.com

A FUGA WEB Rádió pályázatot hirdet a FOTÓ HÓNAP 2012 alkalmából minden lelkes (amatőr és profi) fotós számára, akik szeretnek épületeket fotózni.

A pályázat témája: Olyan épületek, épületegyüttesek fotóit várjuk, melyek számotokra fontosak, izgalmasak, vagy tetszetősek, kreatívak, vagy meghökkentők, legyenek azok akár újak, akár régiek, vagy teljesen romosak. Olyan épületek fotóit várjuk, melyek gazdagabbá tettek látványukkal, vagy élhetőbbé tették a helyet, ahol megépültek, és ezért szeretitek.

Technika: digitális fotó

Nevezési feltételek:
• Egy pályázó maximum 3 db saját fotóval indulhat a versenyen.
• A pályaművek szerzői jogának tisztaságáért kizárólag a pályázó felel.
• A pályaműhöz kérjük feltüntetni a készítő nevét, a fotó készítésének helyét, idejét.

A pályázatok beküldése:
• Az alkotásokat a FUGA WEB Rádió Facebook oldalára kérjük feltölteni.
• Beadási határidő: 2012. november 30., 22.00 óra
• Közönségszavazás lezárása: 2012 december 4., 24.00 óra
• Eredményhirdetés: 2012. december 6. (csütörtök), 15:00-16:00. A Műterem c. műsor vendége(i) a nyertes(ek). Mit hozott a Mikulás?

A pályázatok értékelése:
1. Közönségdíj – A rádió FB oldalán legtöbb szavazatot (lájkot) kapott kép kapja.
2. FUGA Rádió DÍJ – A FUGA Rádió munkatársai által legjobbnak választott kép.

Díjazás:
A nyerteseket a FUGA Rádió meghívja vendégként a műsorába, a nyertes képek kiállításra kerülnek a FUGA Építészeti Központban.

(via FUGA Rádió FB oldala)

A november 6-án induló Városfimklub Budapest kulisszái mögé enged betekintést, fővárosunk kultikus figuráinak és elismert szakembereinek szemüvegén keresztül. Budapest számos aspektusból górcső alá kerül, miközben olyan filmek peregnek a vásznon, mint a Dögkeselyű, a Panelkapcsolat vagy a Városbújócska.

Hogyan lesz a gettóból felkapott városrész? Hogyan jelenik meg a Panel életérzés filmen, képzőművészetben és a valóságban? Miképpen változott Budapest underground kultúrája az utóbbi 50 évben, és melyek a kortárs hazai underground kultúra megkerülhetetlen színterei? Van-e papíron Budapestnek egységes arculata, tervszerű városépítészete? Kik és miért döntenek úgy, hogy szeretett és megszokott utcáinknak, tereinknek új nevet adnak? És vajon kik és milyen sikerrel építik Budapest imidzsét? Merre tart a közösségi közlekedés Budapesten? Mi kell ahhoz, hogy tízezrek cseréljék bicikklire a BKV bérletet? Hogyan játszhat Budapest a filmvásznon egyszer Boszniát, másszor Buenos Airest? Vajon tudják-e kreatívan használni a várost a hazai filmesek? És mennyiben tekinthetőek ezek az alkotások korlenyomatnak?

Többek közt ezekre a kérdésekre keressük a választ kedd esténként a Pest megér egy estet! filmklubban, két féléven át az Örökmozgó moziban. A filmklub programját olyan - főként magyar – filmek alkotják, amelyekben Budapest hangsúlyosan és markánsan jelenik meg, ugyanakkor a magyar filmművészet izgalmas és kultikus darabjai. A nagyjátékfilmek közt moziban ritkán látható művek szerepelnek, mint például Szabó István Tűzoltó utca 25. című filmje, Tarr Béla Panelkapcsolata, Xantus János Eszkimó asszony fázik című alkotása, vagy Sós Mária Városbújócskája.   A nagyfilmekhez kísérőfilmeket is válogattunk, amelyek hangulatukban és tematikájukban jól kiegészítik az őket követő egészestéseket.

A filmklub egyik fő célja, hogy egy valós diskurzus induljon el Budapestről, amely a várost szociológiai, politológiai, képzőművészeti, építészeti, közlekedési, kulturális és megannyi szempontból vizsgálja. A filmvetítéseket minden esetben moderált beszélgetések követik majd, amelyek a filmekből kiindulva, az adott est témáját boncolgatva zajlanak. A filmklubok során tervezett vendégeink közt szerepel dr. Sersliné Kócsi Margit állami főépítész, Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója, dr. Csizmady Adrienne városszociológus, Sinka Károly Sinya, a Critical Mass Magyarország alapítója, Gyáni Gábor társadalomtörténész, Lakner Zoltán politikai elemző, valamint olyan ismert figurák, mint Müller Péter Sziámi zenész, Keserue Zsolt képzőművész, Závada Péter zenész-költő vagy Török Ferenc filmrendező. A filmklub moderátora Hegyi György.

PROGRAMTERV:
I. félév

november 6.   
Szabó István: Tűzoltó utca 25.
Kísérőfilm: Bodó Viktor: Negyedóra( Jött egy busz...)            
Vendég: Gyáni Gábor társadalomtörténész és Polyák Levente urbanista
Téma: A gangosház és egyéb városi létformák

november 13.   
Tarr Béla: Panelkapcsolat
Kísérőfilm: Hájos Zsolt: Panel
Vendég: dr. Csizmady Adrienne városszociológus és Keserue Zsolt képzőművész
Téma: A panel, mint életérzés

november 20.  
András Ferenc: Dögkeselyű
Kísérőfilm: Török Ferenc: Hajtás Pajtás
Vendég: Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója és Sinka Károly Sinya, a Critical Mass Magyarország alapítója
Téma: Közlekedés a városban

november 27.   
Xantus János: Eszkimó asszony fázik
Vendég: Müller Péter Sziámi zenész és Jávorszki Béla Szilárd zenei újságíró
Téma: Kultuszhelyek Budapesten a '60-as évektől napjainkig

december 4.  
Sós Mária: Városbújócska
Kisérőfilm: Szimler Bálint: Itt vagyok
Vendég: dr. Sersliné Kócsi Margit állami főépítész és Ráday Mihály városvédő
Téma: A város arcai - egységes arculat

(via www.behance.net)

Kihirdették a Madách tér átalakítási tervei közül a szavazás győztesét: a díjnyertes terv szerint a parkoló helyére egy szökőkút és egy nagy beton placc kerül. Íme a terv:

Pályázat által meghirdetett tervekből nem derül fény a teljes igazságra és arra sem, hogy végleges formájában hogy fog kinézni a Madách tér. Ugyanakkor sok mindenre lehet következtetni belőle.

Az épített és természetes környezet arányából jól láthatóvá válik, hogy hogy a túlsúly nem zöld területek felé hajlik. Kevés park és zöldfelület van Budapesten, különösen a belvárosban. Azon túl, hogy a Budapesti lakosok jelentős része hiányolja a zöldfelületeket a városból, felmerül a kérdés, hogy például a forró nyári napokon ki fogja használni a közteret? A napsütéses nyáron csak annak lesz lehetősége használni a teret, aki beül valamelyik vendéglátóipari egység napernyője alá.

Számomra az hiányzik a leginkább a koncepcióból, hogy nem a köztér használhatóságán van a fókusz. A terv azt mutatja, hogy nincs lehetőség leülni, nincs lehetőség kihasználni a tér adottságait. Nincs lehetőség közösségi élet kialakítására, városi eseményekre, kulturális eseményekre. A közösségi terek legfontosabb pontja az ember-környezet összeillés elmélete, mely szerint az emberekre és az őket körülvevő környezetre egymással kölcsönhatásban lévő tényezőkként kell tekinteni. Ebben az értelemben a környezet fizikai és társas tulajdonságai összefonódnak, tehát elmondható, hogy a társas interakciók fizikai közegben zajlanak és ez fordítva is igaz ezért szociofizikai környezetről beszélhetünk. (Dúll, 1998). Fontos a társas érintkezésre lehetőséget nyújtó helyszínek, vagyis a közösségi terek biztosítása egy város életében. Azon túl, hogy a társadalmi életet elősegítik, másik fontos szerepe, hogy rekreációs térként is funkcionál. Olyan helyként, ahol lehetőség nyílik a a szabadidő kulturált eltöltésére és amely aktív kikapcsolódást eredményez a környezethasználat során. 

Egy civil kezdeményezés szakmai fórumra hívja a lakosságot, amely során tolmácsolni fogja az önkormányzat felé, hogy "FÁKAT, PARKOT A MADÁCH TÉRRE"! A kezdeményezés a Facebookon indult el, ITT lehet csatlakozni.

Bízom benne, hogy sikerül összefogással, valódi részvételi tervezéssel egy olyan javaslatot megfogalmazni az önkormányzat felé, aminek fókuszában a térhasználók, az emberek vannak. Mindenesetre jó látni, hogy megmozgatja az embereket a téma és elindult egy olyan civil kezdeményezés, ami hangot ad a városlakók gondolatainak, érzéseinek és térhasználati szokásainak. Ezzel elkezdődhet egy olyan kooperáció a civilek és a városfejlesztők között, ami akár formálni tudja azt a fajta együttműködést és kommunikációt, ami jelenleg hiányzik.

Péntek délután a Telepen szakmai fórum, november 2-án pedig találkozó a Madách téren!