Jól kezdődik annak a hét, aki december 10-én hétfő reggel a 2-es villamossal utazik  8 és 10 óra között.  A  Ferencvárosi Közösségi Alapítvány szervezésében sütikommandó lesz, amely során elindul a  "Sütemény egy mosolyért cserébe" akció. A Corvinus Egyetem diákjai sütivel lepik meg az utasokat a Fővám tér- Boráros tér közötti szakaszon. Azt gondolom, hogy megéri villamosra pattanni, akár egy kerülőút árán is, hiszen olyan élményben lesz része az embernek, ami nem csak a napját, de az egész hetét is jól indítja. Egy ilyen kedves kezdeményezés egész biztosan mosolyt csal az emberek hétfő reggelébe. Budapest, én így szeretlek.

Forrás: Ferencváros*ittlakunk.hu

A Hungarian Urban Photography fotós közösségi oldal egy nagyon izgalmas lakótelepi fotósorozatot mutatott be ma a Facebook oldalán, amelyen Simonyi Balázs készített 2004-2009 között.

"A KSH felmérése szerint hazánkban minden ötödik család lakótelepen él, ezek egyharmada Budapesten. A fluktuáció alacsony, a lakótelep nem „átmeneti szállás”, hanem stabil „telephely” százezreknek. Sajátos kockavilág, a mikrotársadalom utópiája. Egy panelrengetegben minden intézmény (iskola, bolt, sportpálya, orvosi rendelő, stb.) adott egy területen belül. Egyfelől teljes, tökéletes világnak tűnik, másfelől egyhangú, nyomasztó, élhetetlen. Manapság teljesen mások a panelrengetegben élő fiatalok mintái, mint 25 évvel ezelőtt, ugyanakkor környezetük által behatárolt tevékenységeik, életformáik nemigen változtak, legfeljebb a keretek lettek modernebbek: graffiti, break, szipu, testdíszek, vagánykodás, sport, csellengés." www.simonyibalazs.hu

További képek a [HUP] Facebook oldalán.

Egy évvel ezelőtt a Te hogyan látod a saját városod című posztban arra kértem a kedves Olvasókat, hogy aki fényképezőgéppel a zsebében járkál a város utcáin, küldjön néhány fotót, amin bemutatja az ő saját szubjektív városreprezentációját. Arra vagyok kíváncsi, hogy hogyan néz ki a városi környezet a városlakók lencséin keresztül. Ez a kérés továbbra is fennáll, mert kíváncsi vagyok, hogy hogyan néz ki a városi környezet a városlakók lencséin keresztül. Mikre figyelnek fel, miket látnak meg, hogyan jelenik meg a képeket a város és az emberek együttélése, mit hogyan észlelnek.

A városlakók, városhasználók fényképeinek bemutatásával az a célom, hogy közösen összegyűjtsünk néhány szubjektív városi reprezentációt. Hogyan látjuk a városunkat? Mikre figyelünk fel azokon a helyeken, ahol rendszeresen megfordulunk? Egy épületre, egy erkélyre, egy hajléktalanra, egy gördeszkás társaságra vagy egy padkán ücsörgő emberre? Mutasd meg hogy néz ki a városod a saját lencséden keresztül. Mutasd meg akár a fizikai környezetet, akár a természetes környezetet, akár az emberek és a város együttélését.

Továbbra iskíváncsian várom a szubjektív városképeket a varoskomm@gmail.com címre!

1873. november 17-én jött létre a mai Budapest, a Duna keleti partján fekvő Pest, és a nyugati partján fekvő Buda és Óbuda, valamint a Margitsziget egyesítésével. Széchenyi István vetette fel először az egyesítés gondolatát az 1830-as években és ő javasolta a Budapest elnevezést is. 

"Paprika, paradicsom, uborka, fűszernövények. Akinek kertje van, olcsóbban és vegyszer nélkül jut hozzájuk. A józsefvárosi képviselő-testület elhatározta, hogy a jövőben ezt mindenki számára lehetővé teszi. Közösségi kerteket hoznak létre az üresen álló önkormányzati telkeken.

A városi-közösségi kertmozgalmak célja, hogy a városban élők is megtermelhessék maguknak a friss, minőségi élelmiszereket. Közben kialakul egy közösség, és még a városi környezet is zöldebb lesz. Budapesten is létrejöttek már az első közösségi kertek: a legismertebb a Millenáris Parkban kialakított Lecsóskert, de Józsefvárosban is van már kettő: az egyik a Corvin sétány területén, a másik a Tömő és a Leonardo da Vinci utca sarkán lévő foghíjtelken. Az első önkormányzati támogatással létrejött közösségi kertet viszont Kispesten alakították ki az idén tavasszal, közel hárommillió forint beruházásával.

A beszédes nevű Első Kis-Pesti Kert a Városi Kertek Közhasznú Egyesület szakmai irányításával jött létre. Az egyesület álláspontja szerint a közösségi kertek alapítása több szempontból is jó befektetés az önkormányzatok számára. Egyrészt olcsóbb, mint a parkfenntartás, miközben a közösségi kert javítja a környék mikroklímáját és a környékén növekszik az ingatlanok értéke. Az ilyen kertekben a komposztálás miatt javul a föld minősége és csökken a szemétszállítás mennyisége (mivel a komposztálható hulladék újrafelhasználásra kerül). A közösségi kertek oktatási-nevelési funkciókat látnak el, továbbá hasznos elfoglaltságot adhatnak a munkanélkülieknek, és hozzájárulnak az önellátás és az öngondoskodás kultúrájának megteremtéséhez. Nem beszélve arról, hogy a városi kertekben való foglalatoskodásnak csak kisebbik része telik munkával, míg a fennmaradó időben alkalom nyílik a beszélgetésre, a szomszédsági kapcsolatok kialakítására. A közös elfoglaltság csökkenti a városi emberek elidegenedését, elmagányosodását is.

Ezeket az előnyöket felmérve a józsefvárosi önkormányzat megkezdte a közösségi kertek létesítésére alkalmas, önkormányzati tulajdonú üres telkek felmérését a kerületben. A kiválasztásnál a telek elhelyezkedését, a benapozási viszonyokat, a növények telepíthetőségét, gondozhatóságát veszik figyelembe. December végéig lefolytatják az egyeztetéseket a hasonló programot megvalósító civil és nem civil szervezetekkel, különösen a közösségi kertek átadása, kialakítása, működtetése és a részletes költségvetés kidolgozása tárgyában. A program az önkormányzat részéről egyszeri beruházást igényel. A kertek fenntartását a továbbiakban azok művelői végzik aktívan."

Forrás: Józsefváros honlapja