London és New York két nagyon izgalmas város. Mi történik, hogy ha ez a két merőben eltérő város egy képre kerül? Daniella Zalcman fotós új projektje, a New York + London ezt mutatja be. A képekben benne van a két város mindennapi élete, az utcák és a város hangulata, mindez személyességgel és egyedi látásmóddal megspékelve. Két világ találkozása, szép színek és szép vonalvezetések.
(via Yatzer)
A Színes Város Csoport és a városi legendák szakértője, az urbanlegends.hu 2012 végén országos szavazást indított. A szavazásban három témához kapcsolódó városi legenda grafikai látványterve versengett egymással. A cél az volt, hogy kiderüljön: melyik legenda kerüljön fel a belvárosi Mika Tivadar Ház tűzfalára. Nikola Tesla, és Füttyös Gyuri mellett a nyertes történet Rejtő Jenő életéhez kötődik: a legenda szerint ugyanis az író a Japán kávéházban a soraival fizetett a pincéreknek, amikor elfogyott minden pénze. A szakértők szerint azonban ilyen aligha fordulhatott elő, mivel Rejtő soha nem adott ki a kezéből részleteket, csak egészben mutatta be a történeteit.
A 300 négyzetméteres tűzfal munkálatai 5 napig tartottak. A kivitelezést Stark D. Zoltán, és Medgyesy Nikolett végezték.
A Színes Város Csoport további erzsébetvárosi tűzfalakat is kiszínesít ebben az évben. A Rumbach Sebestyén utcában több, mint 1300 négyzetméter falfelület színesedik ki, együttműködésben a Hybrid Art nevű formációval, amely az Art Moments szervezője, illetve további helyszínek várhatók a Kazinczy utcában, és az Akácfa utcában is. A saját ötletek alapján dolgozó csapat Magyarországon elsőként 2012 elején kezdte el szervezni a tűzfalak szponzorációját. Ezzel összesen legalább 6-8 helyszín öltözik színes köntösbe 2013-ban a VII. kerületben. A 2009 ben alakult csoport eddig 9 budapesti kerületben, és több vidéki nagyvárosban dolgozott, várakozásaik szerint idén túllépik a 16ezer négyzetméternyi kiszínesített falfelületet is.
A szervezet 2013-tól egy úgynevezett kurátori rendszer segítségével választja ki a falakra felkerülő alkotásokat. A kurátori rendszer azt jelenti, hogy részben szakmai zsűri választja ki a legjobb terveket, és ezt követően, elektronikusan fog szavazni a közönség.
Budapestet szeretnénk felhelyezni a világ urban art térképére –mondta el Flór Péter, a csoport képviselője-, ahogy például Lengyelország a világ élvonalába tartozik ezen a téren, viszont ehhez még rengeteget kell dolgozni, de ez az ország tele van tehetséges emberekkel, akiknek nem illegálisan kéne összefirkálnia a városi közfalakat, hanem ha valakinek alkotási vágya van, akkor tervezzen, mi pedig segítünk megteremteni minden hátteret. Ezért dolgozták ki a kurátori rendszert- tette hozzá a Színes Város főtitkára-, és azért, hogy maguk a városlakók is beleszólhassanak abba, milyen legyen az a város, ahol élnek.
Hogy rajzolnád le a Széll Kálmán teret? A ceruza helyett most a billentyűzetet ragadd meg és írd le néhány mondatban.
Most Hozzátok fordulok, kedves Olvasók és a segítségeteket kérem. Az egyetemen van egy feladatom (ELTE PPK Pszichológia PhD, Környezetpszichológia) ahol egy "mini kutatást" kell készítenem, a mentális térképezés módszerével. Ebben szeretném a segítségeteket kérni. A feladat mindössze annyi lenne, hogy készítsetek egy leírást arról, hogy hogyan néz ki a Széll Kálmán tér. Nincsenek kötöttségek és kritériumok, benne lehetnek színek, szagok, hangok, épületek, határok, térszerkezet, akármi, ami jellemző.
Szóval a feladat a következő lenne:
1. Kérlek, adj egy térleírást a Széll Kálmán térről. Hogy néz ki a tér, ha magad elé képzeled?
2. Kérlek, jellemezd három szóval a teret.
3. Kérlek, töltsd ki az alábbi részt:
Kérlek, a kitöltött doksit a juhaszjudit87@gmail.com címre küldd el, szombat délig! A feladatmegoldás természetesem anonim lesz!
Hatalmas segítség lenne nekem kedves Olvasók! Néhány perc az egész, max 5-10 percet vesz igénybe.
Köszönöm szépen a segítségeteket!
Ma adják át a Neopaint Works, a Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata és a Trilak Festékgyár Kft. összefogásával elinduló „TűzfalRehab az Erzsébetvárosban 2013“ elnevezésű kreatív kezdeményezés első megfestett tűzfalát a Dob utca és a Csányi utca sarkán.
A köztéri, homlokzatot imitáló alkotáson feltűnik a szemközti zöldséges, a locsoló szomszéd néni, sőt, még a festményt készítő alkotók közül is néhány karakter. A program gőzerővel folytatódik, 2013. őszéig további hét szürke falfelület kap új ruhát.
A „TűzfalRehab az Erzsébetvárosban 2013“ nagy ívű projekt első állomásaként a Dob utca és a Csányi utca sarkán található tűzfal kapott új külsőt. A felület felújítását követően a falszakaszt a Neopaint Works vette kezelésbe, melyre az épület eredeti homlokzatát imitáló, emberi karakterekkel színesített díszítés került.
A Neopaint Works csapatának a grafikai tervezésnél számos szempontot figyelembe kellett vennie. Mivel az Erzsébetváros belvárosi része műemlékvédelem alatt áll, szigorú előírások vonatkoznak arra is, hogy milyen grafika jelenhet meg egy-egy homlokzaton – így a leendő alkotásnak nemcsak témájában, hanem megjelenésében is illeszkednie kellett közvetlen környezetéhez. Ebből következik, hogy a Neopaint Works a Klauzál téri felület esetében a tűzfalfestészet klasszikusabb formában történő alkalmazása mellett döntött.
A projekt „nosztalgikus felütése“ egyúttal utalás a nyomtalanul eltűnt korábbi elődökre is (Széna tér, Krisztina krt.). Az alkotók elgondolásának az érintett ház lakóin felül a VII. kerület Főépítész Irodája is létjogosultságot szavazott, és megkezdődhetett a „kivitelezés“.
A közel két hét alatt elkészült óriási kép nem hivalkodó, teljes mértékben beleolvad környezetébe. Az érzéki csalódást okozó, esztétikus felület életszerűségének köszönhetően valóságossá válnak az ábrázolt elemek és karakterek – úgy mint a homlokzat, a falon munkálkodó festő, a cserepet rakó tetőfedő vagy az első emeleten tartózkodó lakosok.
A „TűzfalRehab az Erzsébetvárosban 2013“ programról
Erzsébetvárost, mint Budapest valamennyi kerületét, számtalan elhanyagolt falfelület szürkíti. Ezek nagy százaléka bizonyos dekorációs eszközök bevetésével könnyűszerrel felújítható és színesebbé tehető. A VII. kerület belvárosi része (Nagykörúton belüli terület) az utóbbi időben nemcsak a romkocsma-kultúra epicentrumaként, hanem a budapesti urban szcéna kibontakozásának helyszíneként ivódik bele a köztudatba – amely mind helyi, mint turisztikai szempontból igen nagy jelentősséggel bír. Erzsébetváros egy ilyen nagy ívű projekt megvalósításának tökéletes helyszíne, tűzfalainak és köztéri falfelületeinek kreatív újjáértelmezése nemcsak a többi kerület, de számos magyar város számára is követendő példával szolgálhat. A köztéri falfestések nemcsak vizuális értékekkel bírnak, hanem szervesen kihatnak környezetükre is – élhetőbbé és élvezhetőbbé teszik a kerület bizonyos pontjait, miközben pozitívan hatnak a kerületben lakók és az arra járók kedélyállapotára is.
A „TűzfalRehab az Erzsébetvárosban 2013” program keretein belül nyolc tűzfal kap új külsőt a kerület belvárosi részén.
A tavasztól-őszig tartó felújítási és dekorációs ötlettel a Neopaint Works kreatív csoport kereste meg az Erzsébetvárosi Önkormányzatot. A kerület nyitott volt a programra, hiszen a három évvel korábban, szintén a Neopaint Works által megvalósított, Király utca és Kazinczy utca sarkán található játszótérre készült óriási festmény minden vártnál több pozitív visszajelzéset hozott.
A „TűzfalRehab az Erzsébetvárosban 2013“ program állomásai
(1) Klauzál tér (Dob utca-Csányi utca sarok). Átadó: 2013.05.15., 15.00.
(2) Király utca
A sorozat folyatatásaként, május utolsó hetében a Király utcában kezdődnek meg a munkálatok. A látványterv elkészítésénél elsődleges szempont volt, hogy az ide kerülő grafika szervesen köthető legyen magához a Király utcához.
A végső terven megjelenik Krúdy Gyula híres idézete, a Király utca „a legpestibb utca”, valamint egy környékre jellemző íves lámpaoszlop. A felületen egy rövid szöveget is olvashatunk (szintén Krúdy idézet) majd, amely az utca egykori pezsgő hangulatát írja le.
(3–8) „A TűzfalRehab az Erzsébetvárosban 2013” program további állomásai a Rumbach Sebestyén, az Akácfa, a Kertész, a Kis Diófa és a Dob utcában lesznek.
Két éves előkészület után jelenik meg az Építész Szakkollégium építészeti magazinjának az első száma. Budapesten és Magyarországon a város, az építészet és az emberek viszonya az elmúlt tíz évben radikálisan átalakult. Ennek köszönhetően ha az építészet ugyan nem is, de az építészettel kapcsolatos kérdésfeltevés módja és maguk a kérdések is megváltoztak. Eddig a nyomtatott termékekkel szemben, csupán az online és különösen a blog szféra volt az, amely vegyes minőségben ugyan, de tudta követni ezt az átalakulást. A Strike magazin ezért jött és jöhetett létre, hogy részese és dokumentációs felülete, alakítója és szemlélője legyen a városainkat, építészetünket és különösen az épített környezetünkkel kapcsolatos gondolkodásunkat átformáló időszaknak.
A félévente megjelenő kétnyelvű tematikus számok lehetőséget adnak, hogy átfogó folyamatokra és jelenségekre világíthasson rá a lap, és elemezhesse ezeket. Az első szám témája a szemét, amely témán belül esszéken, kritikákon, elemzéseken és irodalmi szövegeken keresztül tárul fel a szemét, az építészet, a város és a technológia szorosan és lazán értelmezett kapcsolata.
A lapban többek között Nemes Z. Márió, Szemerey Samu, Bőczén Árpád, Kovács Dániel, Árvai András és Zsámboki Miklós szövegei is megtalálgatóak. Szerepelnek még grafikai munkájukkal továbbá Mondik Noémi és a Fontos Grafikai Stúdió.
A bemutató után kerekasztal-beszélgetés kulturális lapok szerkesztőivel. Van-e jövője, van-e piaca a nyomtatott kulturális lapoknak? Ki az a hülye aki ma nyomtatott lapot indít?
Beszélgetnek: Topor Tünde (Artmagazin); Hajdu István (Balkon); Pálos Máté (Prizma)
Moderál: Miklósvölgyi Zsolt
Helyszín és időpont: Művelődési Szint, május 14-e 19:00
Esemény a Facebookon:
https://www.facebook.com/events/155990691239329/
