A Mindentudás Egyeteme szervezésében készült műsor Kié itt a tér? Részvétel a társadali tér alakításába címmel lesz látható ma este 20.30-tól az m2 műsorán. Alföldi György, Dúll Andrea, Lakner Antal, Lévai Balázs, Moravánszky Ákos és Polyák Levente a kerekasztal beszélgetés résztvevői. A beszélgetés témája többek között a város, a társadalmi tér, a város és a lakók kapcsolata, valamint a város olvashatósága és információs rendszere. Az előadás az ME 2.0 honlapján is elérhető lesz!

A CITY in a JAR projekt célja egy üvegbe sűríteni azokat a lokális adottságokat, nevezetességeket, különlegességeket, építészeti jelenségeket, amelyek meghatározóak az adott város életében. Az első város, melynek elkészült az üvegesített változata, Minneapolis. 600 db kitűzőt tartalmaz, melynek mindegyike meghatározó egysége a városnak. A második város New York, vajon melyik lesz a harmadik?

Budapest elférne egy üvegkehelyben? Ti mit tennétek bele?

Hogy mi az a High Line? Park a magasban, Manhattanben, New York City-ben. A tíz méteres magasságban elhelyezkedő, négy kilométer hosszúságú parkot a '30-as években épült magasvasút nyomvonalán alakították ki.

A vasút anno a városi közlekedés és a gyárak szállítmányozásának megkönnyítése érdekében épült, ám a '80-as években a vasúti teherszállítás alábbhagyott, amely a High Line vonalát is érintette. A használaton kívüli szerkezet zavarta a városlakókat, hiszen sem esztétikai, sem funkcionális értékkel nem bírt -így elkezdtek lobbizni a lebontásáért. De ezzel egy időben Joshua David és Robert Hammond a vasút megmentéséért kezdett el lobbizni és ennek érdekében 1999-ben megalapították a High Line Baráti Kört. Céljuk a magasvasút megmentése, valamint köztérként való újrahasznosítása volt.

A High Line park első szakaszát 2009 júniusában nyitották meg. Sokfunkciós környezetként aposztrofálható, hiszen amellett, hogy exkluzív zöldterületként funkcionál a városban, teret enged a művészeti ágazatoknak is: kiállításoknak, foglalkozásoknak, gyerekprogramok. Mindemellett a High Line a környezeti nevelés fontosságára is felhívja a figyelmet. A környezeti kultúrára nevelésnek azért van fontos szerepe (nem csak) a városok életében, mert segít felhívni a figyelmet a gazdasági, társadalmi és ökológiai összefüggésekre, környezetvédelem iránti elkötelezettségre nevel, valamint a környezettel kapcsolatos új magatartási és életviteli mintákat alakít ki a társadalomban. Tehát a környezeti nevelés fogalmába egyaránt beletartozik a természetes, az épített és a társadalmi környezet.

Azon túl, hogy újrahasznosít, közösségi térként funkcionál és a környezeti nevelésről sem feledkezik meg. Példamutató!

További képek az Inhabitat honlapján!

Budapest fotós szemmel! Június 9-29 között Gabirel Xicarts városi sétákhoz köthető fotókiállítása látható a Fogasházban!

Megnyitó időpontja: június 9. csütörtök, 18.00

Facebook event itt!

Ahogy a korábbiakban már beszámoltam róla, a múlt heti Építészet és kritika és írás beszélgetéssorozat témája a város és társadalom kapcsolata volt, amelyből azt a végső következtetést vontuk le, hogy az építészeknek feladatai közé tartozik, hogy nyissanak a politikai gazdaságtan lefelé való tágítása felé, amely a kis költségvetésben való gondolkozást jelenti. Szükség van a szemléletváltásra, hiszen az építészeknek minden társadalmi réteg igényeit ki kell tudni elégíteni. A Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) erre a kérdéskörre vonatkozóan írt ki egy pályázatot: alacsony jövedelmű, lakással nem rendelkező családok lakhatásának és megélhetésének egyszerű és gazdaságos támogatása a cél.

A feladat 40-60m2 alapterületű, alacsony komfortfokozatú (a minimális követelményeknek megfelelő) egyedi vagy más gazdaságos fűtésű, a minimális közművesítési előírásoknak megfelelő környezetbarát lakóépületek tervezése, min 1000 m2 élelmiszer termelésre, vagy állattartásra alkalmas kerttel, a szükséges tároló és gazdasági helyiségekkel ill. építményekkel.

Beadási határidő: 2011. június 15.

A pályázat további részletei elérhetőek a MUT honlapján!