Úgy gondolom, hogy nem mehetünk el szó nélkül amelett, hogy ma van a Lakhatás világnapja (Habitat világnap). Október első hétfőjén, idén október hetedikén ünneplik. Ennek keretén belül ma a Blaha Lujza téren egy installáció került felállításra, amely a méltatlan lakhatási körülményekre hívta fel a figyelmet, valamint délután egy kerekasztal beszélgetés során kerültek bemutatásra olyan szervezetek és innovatív programok, amelyek szegénységben élők alapvető szükségleteik elérését segítik elő. A beszélgetés résztvevői Bódis Kriszta (Van Helyed Alapítvány), Béres Tibor (Autonómia Alapítvány), Feldmár Nóra (Igazgyöngy Alapítvány), Major Gábor (Máltai Szeretetszolgálat), ésSzekér András (Habitat for Humanity Magyarország) voltak, az est házigazdája pedig Bombera Krisztina.

Mi az a Lakhatási világnap?

"Az először 1986-ban megrendezett világnap elnevezése az ENSZ Emberi Települések Bizottságára, a Habitatra utal. Ez a nap egyben az Építészet Világnapja is, Magyarországon ekkor adják át a Pro Architectura díjakat az év legsikerültebb épületeit tervezőknek, valamint a Palóczi Antal-díjakat.
A Habitat 1976-ban alakult, fő célkitűzése a települések életviszonyainak minőségi javítása. A világnapon az egységes cselekvést szorgalmazzák annak érdekében, hogy minden ember számára biztosítani lehessen a legelemibb emberi jogot, a kellemes otthont és lakáskörülményeket.
Az ENSZ Millenniumi Fejlesztési Célkitűzéseiben 2020-ig 100 millió, nyomornegyedekben élő ember életének javítását irányozza elő a világon. Tennivaló van elég, mert a fejlődő országokban a vidéki lakosok továbbra is millió szám vándorolnak a nagyvárosokba, ahol csak a nyomornegyedekben jut nekik hely. Az UN-Habitat elnevezésű ENSZ-program előrejelzése szerint fél évszázad alatt megháromszorozódhat és a 3 milliárdot is elérheti a bádogvárosokban élők száma a világon, ha nem történik semmi e folyamat megállítására." (Forrás: mtva.hu)

Milyen a lakhatási helyzet Magyarországon?

A beszélegtés során elhangzott, hogy 1,5 millió embernek van Magyarországon lakhatási gondja. Az a fajta szemlélet, amit a diskurzus képviselt nagyon előremutató volt,  mert több aspektusból világította meg a lakhatási kérdések hazai helyzetét és közös célokat fogalmazott meg: a különböző civil szervezetek bemutatkozói alapján már az elején levonható volt az a következtetés, hogy a beszélgetés 3 főbb témakörre összpontosult. A lakhatási kérdések megoldásának három alappillére van: komplex problémakezelés, bizalmi-partneri viszony kialakítása, több helyzetben alkalmazható minták kidolgozása.

A civil szervezetek bemutatták működésük alapját, miszerint más-más megközelítésben járulnak hozzá a problémakör javításához: alkotásközpontú modellek kidolgozásával, helyiekkel történő szoros együttműködéssel, adósságkezelési programok kidolgozásával, önfenntartásra ösztönző programokkal, művészeti-oktatási programokkal, közösségi felelősségrevállalásra való "neveléssel" és még folytathatnám a felsorolást.

Mi lehet a megoldás?

A megoldás sokrétű. Természetesen az első megközelítése a megoldásnak a politika. Lenne. De ha ezen túllépünk és civil oldalról fogjuk meg a témát, akkor például a nyilvánosság. Abban az esetben, ha nem felszínes, ha nem pontatlan és ha nem kis hatékonysági faktorral működik. De mi lehet még? Többek közt a potenciális érdekek feltárása. A partneri viszony kialakítása, a célok helyek megfogalmazása és ezáltal a nyitottság kialakítása a lehetséges együttműködő partnerek felé.

Számomra az este kulcskérdése az volt, hogy mi, civil emberek, akikben a segítő szándék megvan, hogyan tudunk hozzájárulni a lakahtási nehézségek javításához. Az derült ki, hogy ebben három kulcsszó van: a közösség, az önkéntesség és a folyamatos jelenlét.