Závada Péter: Pesti sampon
Nem terveztem a költészet napja alkalmából posztot írni, de végül úgy hozta az élet, hogy mégis. Ráadásul tiszta szívvel, örömmel, mosolyogva. Mert hogy az úgy történt, hogy elmentem ma Závada Péter (Akkezdet Phiai) zenés könyvbemutatójára a Toldi moziba. Hallgatva a beszélgetést és a verseket büszkeség töltött el, hogy egy ilyen esemény jött létre a költészet napján. Büszkeség töltött el, hogy ilyen nagy dolgokat tudunk mi létrehozni és hogy ilyen sokan tudunk ennek örülni. Mert hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel, holnap megismétlik a könyvbemutatót. Öröm volt ott ülni a Toldi mozi nézőterén, hallgatni a verseket és közben figyelni a zenét. Budapest, én így szeretlek! Ugyanis számomra az ilyen események a város, városkommunikáció szerves részét képezik. Napközben mindenki siet az utcán, bosszankodunk, ha éppen előttünk megy el a busz vagy pirosra vált a lámpa. Viszont, mint például ma este ez a sok ember (legalábbis egy részre), aki napközben sietve használja közlekedésre a városi tereket, este összegyűlik a város egy meghatározó, kultikus helyén, és két órára leül. Csöndben figyel és valami egész más helyen jár. Én teljesen lenyűgöződtem. Engem teljesen elvarázsolt. És mindenkinek ajánlom Závada Péter első verseskötetét, az "Ahol megszakad" kötetet.
Závada Péter: Pesti sampon
(reklám)
Oktogon. Felhők szűrte fény.
Napsáv a Cafék üvegén.
A sarkon barna hajszalon
mereng a bíbor hajnalon.
Blahán tél. Szürke homless-ek.
Min egy nagy náthás orr, csepeg
a kőkút. Taknya fölbuzog.
Sár. Vonyító mínuszok.
Deák. Száz nikkel kisgyerek:
Demszky-pózna rengeteg.
Friss sebként tátong a Gödör.
Pultos lányt fejfájás gyötör.
Móricz. Borús ég. Ködpamacs.
Villamos csöng. Ásít a Match.
Délibáb, csalfa látomás:
egy munkás metróárkot ás?
Kálvin tér. Szitáló havak.
Járda-tetris: műkő, falap.
A közöny aszfaltozta lét
építi néma hostelét.
Moszkva tér. Hétköz. Napsütés.
Dreherrel kever snapszot és
sütőrumot a virradat
egy McDonald's-boltív alatt.
Baross. Lágy szellő andalít.
Egy bágyadt éjjel-nappalit
épp légüresre fosztanak:
egy mindennapos mozzanat.
Úgy vont a beton szinte fáj.
Kovalens kötés: egy laza
sejtstruktúrába integrál.
Inkább otthon, de nem haza.