A Tanító Tér konferencián elhangzott Giorgio Ponti előadás és a sorozatunk megírása arra sarkallt bennünket, hogy a számtalan követendő külföldi példa mellett arról is beszámoljunk, hogy mi a helyzet itthon.

Mivel a gazdasági helyzet korlátozott lehetőségeket ad arra itthon, hogy új oktatási intézmények létesüljenek, új épületeket építsenek, ezért a már meglevőkben mikroszinten van lehetőség arra, hogy a külföldi példákból egy-egy ötletet kamatoztatni lehessen. Ezekre viszont annál inkább! Bár számtalan szempontot lehetne figyelembe venni, mi most a fenntarthatósági aspektust helyeztük előtérbe. Az Európai Uniós pályázatok lehetőséget adnak arra, hogy egy-egy oktatási intézmény korszerűsítse az energiaellátási rendszerét, amely a legtöbb esetben bekapcsolódik a helység energiahálózatába is.

A törökszentmiklósi Bercsényi Miklós Gimnázium esetén is egy EU-s pályázat adott lehetőséget arra, hogy szélgenerátorokkal és napelemekkel állíthassa elő az intézmény a szükséges energia jó részét, pontosan az éves fogyasztás 22 %-át. A szélgenerátorokat már aránylag kis széllökés is mozgásba tudja hozni és a viharos erejű szél ellen beépített automatikus védelmi túlpörgésgátló került beépítésre. 20 darab napelem és a 6 szélgenerátor alkotja ezt a hibrid rendszert. A diákok pedig egy digitális kijelzőn figyelhetik az iskola aulájában, hogy az adott pillanatban mennyi megújuló energiát állított elő a rendszerük. Előzetes spekulációk alapján 20 év múlva fog megtérülni a beruházás, de bármikor tovább bővíthető.

 A másik iskolában szintén a környezetvédelmi és energiatakarékossági intézkedések voltak a legmeghatározóbb felújítási elvek a rehabilitáció során. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Harsányban levő Hunyadi Mátyás Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda az idei évtől már ökoiskolaként működik, hiszen a természet és a hagyományok tiszteletére és előtérbe helyezésére helyezték a hangsúlyt. Az intézmény mellett egy úgynevezett energiaudvar épült, melyben még egy mini naperőmű is helyet kapott. Azzal, hogy mindez az iskola közvetlen környezetében létesült, bekerült az oktatási térbe és annak szerves részét fogja innentől képezni. Tehát azon túl, hogy a szükséges energia egy részét előállítja, a diákok közvetlen közelről megfigyelhetik működését is. Az egészséges életmódra nevelés részeként a harsányi Méhészmadár Erdei Iskola és Kalandpark is bekerült az oktatási színterek közé, közelebb hozva a gyerekeket a természethez, a sportokhoz és kiszakítva a hagyományos edukációs terekből a tanulást.

Ezzel poszttal pedig bezárjuk sorozatunkat, reméljük sikerült felkelteni az érdeklődést mind a hazai, mind a külföldi oktatási intézmények iránt és bemutatni újdonságként szolgáló példákat. Valamint szeretnénk megköszönni a Tanító Tér konferencia szervezőinek a szervezést és előadóinak azt a rengeteg szakmai anyagot, ötletet, tapasztalatot, melyet átadtak nekünk és amivel inspiráltak bennünket.