Városkommunikáció

2019.sze.04.
Írta: jhszjdt Szólj hozzá!

A VÁROS MINDENKIÉ – TOP 10 STREET ART ALKOTÁS A RÁSZORULÓKÉRT

Archív bejegyzés - 2015 

Azért szeretem a street art és a graffiti művészetét, mert  társadalmi, gazdasági, politikai, és mindenféle egyéb problémákra nagyon érzékenyen tud reagálni. És úgy gondolom igenis szükségünk van ezekre az érzékenyítő alkotásokra. Van amivel egyet értünk, van amiben más álláspontot képviselünk, de mindenképpen olyan párbeszédeket indít el és olyan párbeszédekre reagál, ami jelen van a mindennapjainkban.

Azt gondolom, hogy az új évben is fontos, hogy  figyelmet szenteljünk a rászorulóknak. Sok lehetőség és sok eszköz áll rendelkezésünkre, hogy segítsük azokat az embereket, akiknek nélkülöznie kell. Legyünk tettre készek, álljunk nyitottan az elesett emberekhez és saját lehetőségeinkhez mérten segítsük őket.

Íme egy kis válogatás azokból a street art alkotásokból, amik fontos üzenetekkel bírnak:

Forrás: http://www.cvltnation.com/street-art-graffiti-as-weapons-of-mass-protest/

Forrás: https://hu.pinterest.com/lynettekramer1/homelessness/

Forrás: http://www.cvltnation.com/street-art-graffiti-as-weapons-of-mass-protest/

Forrás: http://www.stencilrevolution.com/banksy-art-prints/no-future-girl-balloon/

Forrás: http://varoskomm.blog.hu/2013/10/26/a_varos_mindenkie_top_10_street_art_alkotas_a_hajlektalanokert

Forrás: http://varoskomm.blog.hu/2013/10/26/a_varos_mindenkie_top_10_street_art_alkotas_a_hajlektalanokert

Forrás: http://www.cvltnation.com/street-art-graffiti-as-weapons-of-mass-protest/

Forrás: https://www.flickr.com/photos/mord/6137712814

Forrás: http://www.cvltnation.com/street-art-graffiti-as-weapons-of-mass-protest/

Forrás: http://www.cvltnation.com/street-art-graffiti-as-weapons-of-mass-protest/



 

ELKÉSZÜLT A SZÍNES VÁROS LEGÚJABB ALKOTÁSA: KISZÍNESÍTETTEK EGY TÁVHŐVEZETÉKET

Archív bejegyzés - 2014

 

Új városszínesítő alkotás, Színes Város, 200 méter hosszú csőszakasz, 100 liter festék, új kihívás a köztérszínesítő csapatnak.

„Ez egy rendkívül komplex feladat volt a számunkra, ugyanis a tűzfalfestés, vagy bármilyen eddigi munkánk egészen más műfajt képviseltek, – mondta el Flór Péter, a Színes Város főtitkára – hiszen általában mi tervezünk, és kivitelezünk egyszerre, de itt most a tervezés nem a mi feladatunk volt, hanem a városlakókra bízta a kampányban a FŐTÁV. A nehézséget az okozta eleinte, hogy a 200 méter hosszú csövet még befotózni sem volt egyszerű, márpedig az elengedhetetlen egy rendes látványterv elkészítéséhez. Végül sikerült olyan megoldást találni, amivel a terv központi elemei sem csorbultak nagyon, illetve a kivitelezés színvonala is hozzátett a nyertes koncepcióhoz.”

Ilyen volt (Fotók: Farkas András):

cso5

És ilyen lett:    

 

 

ÉPÍTÉSZETI GYEREKTÁBOR BUDAPEST VOLT FŐÉPÍTÉSZÉVEL – INTERJÚ BELEZNAY ÉVÁVAL

Archív bejegyzés - 2014

 

Az utcán lépkedve akárhova nézünk, mindenhol épületek vesznek minket körbe a városokban. Folyamatosan kapcsolatban állunk a környezettel, folyamatosan kommunikálunk velük, még akkor is, ha ez nem mindig tudatosul. Egymástól függünk, egymásra hatunk, egymással élünk. Az ember és a környezet. Azok az építészeti elemek, amelyek körülöttünk vannak, mind-mind ritmust hoznak a hétköznapi monotóniába: például a formáikkal, fényjátékaikkal és árnyékmozgásaikkal. Többek közt is fontos, hogy megismerjük és megértsük azt a környezetet, amelyben élünk.

Beleznay Éva várostervező építész, Budapest volt főépítésze létrehozta az Építsünk! Nyári tábor -t annak érdekében, hogy a gyerekek már fiatalon kapcsolatba lépjenek az építészettel, hogy azokat a tereket, amelyekben élünk, saját maguk környezetének éljék meg és alkotóként vállaljanak szerepet benne.

Beleznay Éva, a program szakmai vezetője egy interjú keretében mesél a Városkommunikáció blognak többek közt a tábor hátteréről, szakmai programjairól, a tábor során megvalósuló igazán különleges field art projektről, valamint a gyerekek és az építészet kapcsolatáról.

Juhász Judit: Miről szól a tábor?

Beleznay Éva: Építsünk! nyári táborra 2014. augusztus 10-16 közt kerül sor a Velencei-tó határában, 52 gyermek (10-15 évesek) részvételével.  A tábor törzsét a tavalyi csapat teszi, de a kimaradók helyére barátokat hoznak a gyerekek és a seregélyesi tavaszi projektünkben résztvevők jönnek.

A tábor melletti nádas részen a Duna-Ipoly Nemzeti Park és az iskola által 10 éve épített, de mára lepusztult veremházat építjük újjá a hét folyamán, mely során a gyerekek megismerkedhetnek a hagyományos építési módokkal: vályogfal építéssel, nádfedél készítéssel. A veremházat és kapcsolódó madárlest és előtetőt a helyi madarász egyesület és az erdei iskola résztvevői szabadtéri foglalkozásokra használják. A szél- és napvédelmet biztosító előtető mára teljesen elkorhadt – e helyére új fa- és textilszerkezetet építünk. Két kreatív projektelem is kapcsolódik a heti munkához: a helyszínre figyelmet felhívó „field art/public art” alkotást is létrehozunk, és az erdei iskola területén készítünk ülőalkalmatosságokat, beszélgetőkuckókat.

Szabadidős programjainkban a helyiek segítenek: csónakázást, esti csillagnézést, madárgyűrűzést szerveznek nekünk. A tavalyi tábor tapasztalata, hogy a munka végével elindul a buli, tánc, és ezen a helyszínen sok sportolási lehetőség is van.

J. J.: Milyen programok lesznek a táborban?

B. É.: Sok feladat lesz a héten. Hogy a végére érjünk, kulcskérdés, hogy gördülékenyen haladjanak a részfeladatok, minden csapatnak mindig legyen munkája úgy, hogy egymást ne zavarják. A 8-10 fős csapatokat nevelők kísérik a forgószínpad-szerűen működő feladathelyszínekre, ahol építész önkéntesek, mesterek irányítják a munkát. A csoportok 2-3 órát töltenek egy-egy helyszínen.

  • Vályogfal építés – a megmaradt falrészek elbontását követően a megmaradt faváz szerkezetre vesszőt fonunk, arra tapasztjuk a vályogot
  • Nádfedés – itt is bontani kell a maradékot, majd a helyben aratott náddal fedjük le a hajlékot
  • Faszerkezetű előtető – olyan faszerkezetet terveztünk, hogy a csapatoknak 2-3 elemet kell összeszerelniük (mérés, vágás, fúrás, csiszolás, csavarozás), majd a hét második felében közösen állítjuk fel és illesztjük be a napvédő ponyvákat, rakjuk be a tartószerkezetre támaszkodó padokat
  • Raklap padok – csapatonként 8-10 raklapból kell a csapat által tervezett padokat megvalósítani (tervezés, csiszolás, festés, összeszerelés)

J. J.: Honnan jött a field art projekt ötlete és hogy fogjátok a gyerekekkel megvalósítani?

Az építés mellett fontosnak tartom a kreatív alkotást is. Hazánkban a városokban egyre több “Public Art”, “Land Art” alkotás születik, de a vidéki környezetben még nem sokat láthattunk. A gyerekek lássák, hogy nemcsak a múzeumok falain belül és nemcsak a városokban van helye a művészetnek.

Finnországban nagy hagyománya van a tájban megjelenő szabadtéri kiállításoknak. Néhány éve, amikor észak felé utaztunk, a Highway 5 (E63) út mellett váratlanul felbukkant előttünk Reijo Kela “Hallgatag emberek” (Silent People) alkotása. A finn alkotóművészt felhívtam, aki örömmel hozzájárult, hogy a gyerekekkel a Velencei-tó déli végében létrehozzuk alkotását. Sajnos egyéb programja miatt nem tud eljönni, de várja a képeket. Nagyon izgalmasnak tartom, hogy Reijo Kela sohasem nyilatkozott arról, hogy mit gondolt, amikor alkotta, mit akart kifejezni. Így a gyerekek saját maguk tudják majd értelmezni vagy éppen csak élvezni.

 

J. J.: Milyen módszerekkel ismerteted meg a gyerekekkel az építészetet?

B. É.: A tavalyi táborban – ami Budapesten volt – sokat barangoltunk a városban, és érdekes projektek (pl. Metro, Rácz Fürdő, …) adtak alapot az építészet alapjainak megismertetéséhez. A körülöttünk levő világban levő építészeti elemekre – formákra, fényekre és árnyékokra, hangulatokra, zenére és ritmusra – próbáltam a figyelmüket felhívni. Minden napra jutott egy kreatív alkotás, főleg makettezés.

Idén kilépünk a makettek világából a valóságba. Nagyon fontosnak tartom, hogy ezek a főleg vidéki és főleg hátrányos helyzetű családokból jövő gyerekek az építés örömét megéljék, kapcsolatba kerüljenek a körülöttünk levő világot alkotó természetes és mesterséges anyagokkal. A közösségépítés, barátságok mellett a tábori építő feladatok a gyermekek jövője szempontjából fontosak lehetnek, hiszen sokuk kétkezi munkával (nem kizárt, hogy az építőiparban) fogja magát és családját eltartani.

J. J.: Miért tartod fontosnak, hogy a gyerekek találkozzanak az építészettel?

B. É.: Mert amúgy is találkoznak, csak éppen nem tudatosul bennük. Belső terekben élünk, külső terekben tartózkodunk vagy haladunk át a napunk folyamán. Ami fontos, hogy ezeket a tereket ne passzívan éljék meg, hanem saját maguk környezetének, amiben és amely alkotásában nekik is szerepük van.

J. J.: Milyen lehetősége van azoknak a gyerekeknek, akik év közben is szeretnének építészeti gyerekprogramokon részt venni?

B. É.: Egyre több építész, múzeumpedagógus, szakember, egyesület foglalkozik a vizuális kultúra területén gyermekprogramokkal. A MÉK által szervezett tavalyi konferencián rengeteg érdekes gyakorlatot ismerhettünk meg. Ezek ott vannak év közben is, ha nem is annyira elterjedtek, mint a kerámiaszakkörök vagy rajzszakkörök. A konferencia honlapján (epitojatekok.mek.hu) azóta is fent vannak az előadók elérhetőségei, honlapjaik.

J. J.:  Mi az, ami Téged elvarázsol egy épületben?

B. É.: A harmónia.

Fotók: http://budapestikalandozasok.blogspot.hu

LIGET DZSEMBORI BESZÁMOLÓ – EGYÜTT MOZDULT BUDAPEST

Archív bejegyzés - 2014

 

Június 28-án került megrendezésre a Liget Dzsembori jótékonysági rendezvény a Budapest Bike Maffia,Liget Club & Bar és a Városkommunikáció blog szervezésében. Mert hittünk és hiszünk abban, hogy a  összefogással a legmerészebb álmok is teljesühetnek.

Örömünkre szolgált, hogy a Liget Club & Bar felkérésének köszönhetően lehetőségünk nyílt a rendezvény közös megszervezésére. Véletlenek sorozata kellett ahhoz, hogy végre összejöjjön, amire régóta vágytunk mindhárman: hogy különböző identitások találkozzanak és összefogásukkal képviseljék a felelősségvállalást. A felelősségvállalást azért, hogy segítsék a környezetükben nehéz sorban élőket és azért, hogy nyitottságra és összefogásra ösztökélve platformot teremtsenek sokak számára. Így alakul, hogy a közös cél érdekében összefogott három teljesen különböző szervezet, különböző célokkal, különböző szemlélettel, de ugyanazzal a vággyal.

Nagyon örültünk neki, hogy sok vendég vállalta el, hogy szabadidejében, ingyen közreműködjön a program során. Olyan vendégek, akiknek szakmai múltját és jelenjét nagyon nagyra tartjuk. És nem csak mi, hanem az egész ország. Úgyhogy ezúton is szeretnénk tiszteletünket és hálánkat kifejezni nekik.

A dzsembori 10 órakor nyitotta meg kaput, ahol Ocztos István építész, képzőművész tartott habkarton építészeti foglalkozást gyerekeknek. Az egész napos rendezvény egyik meghatározó programja volt az építős, közös, kreatív, elemes játék gyerekeknek, melyhez nem volt másra szükség, mint habkartonra és gombostűre. Szabad építkezés újrahasznosított, 6, 0 cm x 9, 0 cm-re vágott habkarton lapokból, a saját fantáziára bízott formában: készülhet belőle házikó, parkoló, udvar, busz, repülő… Készült is belőle templom, kamion, házak, emberek és még nagyon sok kreatív alkotás. A foglalkozást a “Csináljuk Együtt” szociális, karitatív, társadalmi érzékenységgel rendelkező, gyerekekkel, a városi környezettel  foglalkozó csapat nevében tartotta Ocztos István – mely szervezetileg az “Élő Tűzfalak Erzsébetváros Közhasznú Alapítvány” hivatalos keretein belül helyezkedik el.

 

A rendezvény zászlóshajója a médiakonyha volt, ahol a média munkatársai mutatták be főzőtudományukat a bogrács mellett, mint például a HVG, az átlátszó.hu, a RCKO rádió, a Budapes Bloggerek csapata és a Pesti srácok. Az ételeket egy választott támogatói összegért cserébe vásárolhatták meg a vendégek, ezzel támogatva a Budapes Bike Maffia “Vacsi”, “Válassz egy családot Te is” programját. Készült lecsó, paprikáskrumpli, vörösboros marhapörkölt és sok-sok egyéb finom étel.

A programok között szerepelt még a pop-up bringás közösségi fotófa kiállítás, ahol nem volt másra szükség, mint egy fa, néhány csipeszre és fok fényképre. A Népliget nem volt a legtökletesebb helyszín a fotó-fára, hiszen minden fa olyan magas volt, hogy lehetetlenség volt az ágait elérni. Emiatt egy fotó-fal kiállítás lett: egy borostyánnal körbefuttatot kerítésen kerültek kihelyezésre a képek a Budapes Bike Maffia és a Cycle Chic legjobb fotóiból, melyekből mindenki szabadon válogathatott, aki hozott cserébe egy saját képet és kihelyezte azt.

A nap folyamán volt még design piac a WonderLab jóvoltából, DJ-k és live act-ek: Axim & Liquid (RCKO, Szolfézs); Vida G feat. Vamos Dj (MR2 – Petőfi Dj); Hi (Kolor) & Manek (Toldi); imPro School pres.: AMB, iamyank, Laser Tasilo; Dj Palotai; Nowsound, Fresher and Nodisco pres.: Music Market // Metha, Crez, Erká, Skeam and guest dj: Mar-C.  Ezen kívül volt még slam poetry is (Belányi Öcsi, Bokor Krisztián, Kupa Julcsi, Molnár Péter, Szkárosi Endre) a porondon, ami sajnos rövid ideig tartott, ugyanis legnagyobb sajnálatunkra a hely szelleme azt kívánta meg, hogy hirtelen vége szakadjon. Ezt társszervezőkként sajnálattal vettük, ugyanis egy élvezetes előadás szakadt félbe – de a slammerekkel megbeszéltük, hogy a közeljövőben folytatjuk az együttműködést!

A rendezvény pikantériája, hogy mindenki a közös cél érdekében ingyen vállalta a fellépést, a főzők pedig maguk állják az alapanyagokat. A fellépők és önkénetesek idejüket és energiájukat nem kímélve vállalták az eseményen való részvételet, ami nélkül nem jöhetett volna létre a rendezvény. A rendezvény családiasan, nagyon jó hangulatban telt. Szerencsére az idő is kegyes volt hozzánk és szép napsütéssel ajándékozott meg minket, ami kifejezetten öröm volt a bográcsozós, szabadtéri programokkal teli napon.

A Liget Club & Cafe felkérésének köszönhetően jött létre a rendezvény a Budapest Bike Maffia és a Városkommunikáció blog együttműködésével. A Liget Club & Cafe biztosította a helyszínt és a programokhoz szükséges technikai feltételeket, a Budapest Bike Maffia a két és fél évvel ezelőtt elkezdett civil tevékenységeit folytatta és erősítette, a Városkommunikáció blog pedig a profiljához illő programokkal színesítette az eseményt.

Az eseményből származó bevételt, ahogy az elejétől fogva hirdettük, a Budapest Bike Maffia a “Vacsi”, “Válassz egy családot Te is” program létrehozására fordítja. A program lényege röviden: Egy online mátrixon belül bárki kiválaszthat magának egy családot, akit rendszeresen, vagy alkalomszerűen támogathat egy webes felületen keresztül, így a támogató a támogatottat közvetlenül, átlátható módon segítheti adományával.

Havasi Zoltán, a Budapest Bike Maffia vezetője elmondta:

“A programon  70.000 forintot gyűjtöttünk össze, amely a VACSI program elindításának, népszerűsítésének és pár hónapos biztos működésének  uszkve a 3%-t fedezi. A maradék 97%-ért ismegdolgozunk, pont úgy ahogy két és fél éve tesszük. Folytatni fogjuk a hasonló rendezvényeket, az adományozó akcióinkat, hiszen
célunk, hogy megvalósíthassuk a programot annak érdekében, hogy még több rászoruló családnak, hatékonyabban tudjunk segíteni.

Nyáron több akciónk lesz, a minden vasárnapi adománygyűjtésünktől, a jótékony bringatúrákon át, a két éve megkezdett közösségi főzésekig és egyéb figyelemfelkető akciókig. Ezeket nyomon lehet követni a Budapest Bike Maffia facebook oldalán”

Köszönjük mindenkinek, aki eljött és támogatta az eseményt!

Hamarosan folytatjuk, ősszel újra találkozunk!

NE BIRKALIZÁLÓDJ, VÁLLALD AMIBEN JÓ VAGY! – INTERJÚ HAVASI ZOLTÁNNAL (BUDAPEST BIKE MAFFIA)

Archív bejegyzés - 2014

 

“Ne birkalizálódj! Ne bírálj, ne ítélkezz! Gondolkodj és üzenj!”

Ezekkel a gondolatokkal hívja az embereket szombatra a Budapest Bike Maffia a Batthyány térre, egy köztéri közösségi fotózásra, a “BBM – Megyünk, mint a bir(k)ák!” eseményre. A feladat csupán annyi, hogy el kell menni a Batyira 10:00 – 18:00 között, meg kell fogalmazni magaddal kapcsolatban egy pozitívumot és meg kell osztanod ezt a világgal. A helyszínen egy táblára írják az üzeneted, lefotóznak vele és megmutatják a világnak, hogy igenis jók vagyunk! Kitaláltad már, hogy mit írsz a táblára?

Havasi Zoltánnal, a Budapest Bike Maffia alapítójával beszélgettem arról, hogy milyen céllal szervezték meg a “Megyünk, mint a bir(k)ák” eseményt, hogy mi az a Budapest Bike Maffia, hogy milyen kapcsolata van a városi környezetekkel és Budapesttel, és hogy miként gondolkozik a hazai biciklis forradalomról.

Mikor alakult a Budapest Bike Maffia és mi a mozgatórugója?

“2012. december elején alakultunk. A motiváció alapvetõen egy kellemes este eltöltése volt barátokkal és a bringáinkkal úgy, hogy közben valami jót teszünk Szenteste.

Az ötlet megvolt: készítsünk annyi ételt – fõként szendvicseket -, amit ha körbebringázzuk a belvárost oda tudunk adni azoknak, akik az ünnepet az utcán kénytelenek tölteni. Azaz okozzunk meglepetést és mutassuk meg, hogy gondolunk azokra, akik így kénytelenek túlélni a mindennapokat. Ez sikerült is, viszont közben az igazi meglepetés minket ért, mivel az egyik legfelejthetetlenebb Szentestét töltöttük el így.  Én személy szerint abban a pillanatban éreztem, hogy végre valami igazán hasznos dolgot tettem, és bennem és a többiekben is valami megváltozott. Amit eddig „csak tudtunk”, tettekre fordítottuk és óriási élményben volt részünk.”

Milyen közösségi akciókat szoktatok szervezni?

“Budapesten sajátos módszerrel osztunk ételt rászorulóknak: bringákra pattanunk, körbetekerünk a városban, és a dugig pakolt hátizsákjainkból segítünk jóllakni az utcán élõknek. Ennél az akciónál fontos tehát kiemelni, hogy mi keressük fel õket és nem egy ponton osztunk. Az ilyen városi tekeréseket sok esetben egy-egy közösségi fõzés elõzi meg, ahol elkészítjük és bedobozoljuk a kiszállítandó meleg ételt. Szintén sajátos módszerrel gyûjtünk adományokat minden vasárnap a Szimplakerti Háztáji Piacon. Itt – mivel õstermelõk portékáiról van szó – jó minõségû, egészséges ételeket vagy fõzéshez való alapanyagokat tudunk gyûjteni melyeket még aznap kiszállítunk családokhoz, akiknek  ez többnyire egy-két hétre elegendõ élelmiszer támogatást jelent. Emellett látogatunk állatmenhelyeket, szervezünk kisebb jótékonysági bringatúrákat, vagy akár figyelemfelkeltõ akciókat, flashmobokat is.
Az elmúlt két és fél évben több millió forintra tehetõ annak az adománynak az értéke, amit a BBM önkéntes bringásai összegyûjtöttek és kiszállítottak – mindezt nem pénzért, hanem lelkesedésbõl és tenni akarásból.”

Milyen céllal szerveztétek meg a május 10-i “Megyünk, mint a bir(k)ák!”eseményt?

“Ha ránézünk valakire, képesek vagyunk „rögtönítélő bíróságként” megállapítani, hogy õ ki és mi. Ráadásul sokszor sajnos negatívan közelítünk, azaz elítélünk. Ennek a negatív hozzáállásnak oka lehet  a hibásan belénk oltott versenyszellem, az egyéni frusztrációink, vagy akár az itthon eluralkodó, általánosan rossznak mondható közhangulat is. Az a célunk ezzel az akcióval, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy legtöbbször mi magunk vagyunk, akik rossz oldalról, birkaként bírálunk.
Például, ha egy hajléktalan embert látunk, akkor õt kizárólag hajléktalanként, utcán élõként ítéljük meg, aki „koszos és igénytelen”, vagy – sok esetben tévesen – azt mondjuk rá hogy „alkoholista csöves”. És nem feltételezzük, hogy ennek az embertársunknak megannyi pozitív értékei és készségei is lehetnek.
Ezt a gondolatot fogjuk ezen az eseményen kibontani és a képek segítségével minél többeknek átadni, felhívva a figyelmet arra is, hogy továbbra sem értünk egyet azzal, hogy ezeket az embereket –  az õket érintõ érthetetlen kriminalizálás miatt – bûnözõ elemekként állítják be.”

Miért tartjátok fontosnak, hogy ne csak egy “online kampányt” csináljatok, hanem a város egyik meghatározó közterén tartsátok meg az eseményét és kivigyétek az utcára?

“Az egész akció az utcára lett kitalálva, amit civilek és hajlék nélkül élõk bevonásával bonyolítunk le. Hiszen mindannyian itt élünk, ezeken a tereken jövünk-megyünk, itt találkozunk egymással, sokszor itt is ítélünk elsõ látásra. Nem csak egy online, arctalan és parttalan vitát szeretnénk generálni a témáról, hanem hús-vér emberekkel, személyes tapasztalatokkal hívjuk fel a figyelmet a problémára. A gyakorlatban ez annyit tesz, hogy mindenki, aki eljön május 10-én a Batthány térre, megfogalmaz magáról  egy rá jellemzõ pozitív készséget vagy tulajdonságot, amit mi egy táblára írunk. A táblát az ölébe veszi, majd kattan a fényképezõ. Ezt minden résztvevõvel – különbözõ civilekkel és hajlék nélküliekkel egyaránt – megtesszük közösen. Az akció lényege, hogy amikor ezeket a képeket és videóanyagokat bemutatjuk, mindenkit elgondolkoztassanak és arra ösztönözzenek, hogy kicsit átértékelje magában azt, hogy valójában jó oldalról szemlél-e másokat.”

Mit gondolsz Budapestrõl?

“Szép, gyönyörû, etalon, de mocskos és frusztrált is egyben. Programok tömkelege, a belváros úgy zsezseg, hogy aki nincs hozzászokva ehhez, napokig pihennie az itt ért impulzusoktól. A kultúra itt nem folyik, hanem ömlik és résen kell lenni, hogy mindent fel lehessen dolgozni ami percrõl percre ér.”

Bringásként és lelkes aktivistaként gondolom Budapest minden apró részletét ismered. Ha három dolgot megváltoztathatnál rajta, mi lenne az? 

“Tudom a csapból is ez folyik, de bringásként az utakat. Egyrészt több átgondolt bringautat szeretnék, ahol haladni lehet együtt a forgalommal Ezalatt nem a járdára felkent sárga csíkokat értem, ahol szegény gyalogosnak kell táncolnia a bringásnak pedig kerülgetnie, hanem az autós közlekedésbe integrált ésszerû bringutakra gondolok. Kevesebb kátyút, ami az autósokat éppúgy bosszantja, nekünk pedig konstans kerülgetni kell, ami itt-ott nem veszélytelen mutatvány ha haladni akarsz a forgalomban. És akkor elrugaszkodom: több tiszteletet, több mosolyt, több megértést, empátiát és toleranciát.”

Melyik a kedvenc városod?

“A kisebb városokat szeretem. Ilyen például Szentendre vagy Kõszeg. Szeretem macskaköves utcákat, a zegzugokban található kisebb boltokat, kávézókat vagy épp kocsmákat felfedezni. Külföldön az egyik ilyen kellemes élményem Csehországban, Olmützben volt.”

Mit jelent számodra a bringa?

“A szabadságot. A bringa Budapesten egy forradalmi eszköz lett. És ha rajtunk múlik az is marad.”

Fotók forrása: BBM Facebool oldal 

“KEDVELEM A PULZÁLÓ NAGYVÁROSI ÉLETÉRZÉST” – INTERJÚ FUFAVI LILLA DIVATTERVEZŐVEL

Játékos hangulat, színek és formák jellemzik a hazai divatszakma egyik jeles képviselőjének kollekcióit. Fufavi Lillajátszik az érzékekkel, a hangulatokkal, miközben megeleveníti saját eklektikus stílusjegyeit. Lilla márkaboltja április 12-én nyílt Budapest belvárosában, melynek nyitónapjára egy közösségi fotó-fa-kiállítás ihletésű saját fotó-fát hozott létre a Március 15. téren. A közös szervezésű kiállítás apropóján volt szerencsém megismerkedni közelebb Lillával és munkásságával, amit egy interjú is követett. A ruhák és a kollekciók mellett szó esett természetesen a városi környezetekről, a városi létről, Budapestről és kedvenc városokról is.

fufavi3.jpg

“A Fufavi brand 2007-ben jött létre, egy kósza ötlet volt csupán. Miután már ruhákkal kereskedtem amúgy is az interneten a bécsi egyetemi éveim alatt, gondoltam belevágok egy saját márkába. Akkor még nem tudtam, milyen életre szóló kihívásba fogtam bele. Azóta sok tapasztalattal és élménnyel gazdagodtam. Én és a ruháim jártunk már különböző bemutatókon és kiállításokon Ukrainától elkezdve, Svájcon át, Japánban és még Kínában is. Izgalmas és sikerélményekkel teli 7 év van mögöttem és természetesen nincs megállás, újabb és újabb célok lebegnek a szemem előtt.”

Mit jelent számodra a tervezés? 

“Ha elmélyülök egy új kollekció megalkotásában, az az időszak a legizgalmasabb számomra. Mindennél jobban motivál napról napra egy-egy új ruhadarabot megálmodni, majd egy az egyben ugyanazt meglátni a valóságban is. A mindennapjaim meghatározó eleme nyitott szemmel járni és magamba szívni a lehető legtöbb formákkal, színekkel kapcsolatos információt.”

fufavi.jpg 

Hogyan viszonyulsz a városokhoz? 

“Városi embernek tartom magam, kedvelem a pulzáló nagyvárosi életérzést. Ugyanakkor fontos számomra, hogy legyenek az életemben olyan helyek, ahova szívesen elmenekülhetek picit. Ezért imádok Zuglóban lakni, ahol ugyan viszonylag közel vagyunk a belvároshoz, mégis kiszakadhatok a nyüzsgésből. Szerencsére van egy kis kertünk is, a középén egy hatalmas diófával, aminek a látványa lenyűgöz, főleg most, hogy lassan újra levelei is vannak.”

 

Mit gondolsz Budapestről? 

“Budapestet a bolt előtt teljesen másképp éltem meg. Ha bejöttem a belvárosba, mindig autóval tettem meg azt, feszülten végig várva a dugókat, stresszel teli parkoló helyet találva, majd aggódva, hogy le ne járjon a parkolóóra. Aztán tavaly novemberben volt egy nagyobb styliszt munkám a Váci utca magazinnak. Két héten keresztül minden nap fel-alá járkáltam a munka miatt a környéken és akkor történt a nagy változás: gyakorlatilag beleszerettem Budapestbe. Itt éltem ugyan addig is, de hirtelen teljesen más érzések kezdtek el bennem mozogni. A Galamb utcára mindenféle dilemma nélkül esett a választásom, ráadásul mindez úgy történt, hogy nem is terveztem boltot nyitni. Csak kíváncsiságból néztem meg egy ingatlanos oldalon, milyen ajánlatok vannak a kerületben. Ez volt az első és egyetlen helyiség, amit megnéztem, majd 2 óra gondolkodás után döntöttem. És azt hiszem a lehető legjobb döntést hoztam meg, mert mióta elkészültek a felújítások és megtellt áruval a hely, azóta bárkivel beszélek és megkérdezi, hogy vagyok, csak egy választ tudok adni: szárnyalok. Minden nap mégélem a várost! Otthon hagyva a kocsit, és azzal együtt minden vele járó stresszt, leszállni a buszról a Ferenciek terén, átsétálni a lélegzeteállító Március 15. téren, megérkezni a saját birodalmamba, majd este távozni a kivilágított Erzsébet híd látványával. Azt hiszem kijelenthetem: egy boldog ember vagyok, Budapesten.

A város olyan fejlődésen megy keresztül, ami határozottan felemeli a legnagyobbak közé. Egy kis „boutique Párizs” van a birtokunkban, olyan csodálatos épületekkel, terekkel és adottságokkal, amit kevés város mondhat el magáról.”

 Városi jelenségek szoktak inspirálni a tervezés során?

“A tervezés során minden inspirálhat, így természetesen a város is.”

 favi2.jpg

Melyik a kedvenc városod?

“Az első olyan város, ami még gyerekkoromban nagy benyomást tett rám az Hamburg volt. Gyönyörű és élhető városnak tartom. Aztán néhány éve nagyon megszerettem Párizst, pedig furcsa mód, mikor elősször jártam ott, egyáltalán nem hatott rám. De pár éve volt ott egy kiállításom, és már egészen más szemszögből néztem rá.

És végül ott van az abszolút kedvenc, Tokyo. Eddig kétszer volt szerencsém egy kis ízelítőt kapni belőle, de garantáltan visszatérek. Izgalmas érzés számomra olyan épületek és emberek között mászkáni, mintha egy másik bolygón lennék. Tokyo ezt az életérzést határozottan adja. Nem mindennapi élmény még a sarki kis boltocskába se bemenni, ahol olyan termékek sorakoznak a polcokon, hogy az embernek egyszerüen foggalma sincs róla, most épp valami édeset vagy sósat vett.”

 Van olyan ruhád, kollekciód, amit egy adott város/épület ihletett? 

 “Tokyo hatlmas hatással volt rám mindkét alkalommal és ez azt hiszem az utazás után született kollekcióim mindegyikén meglátszik.”

 Vannak olyan helyek, városi pontok, amiket szeretsz?

“A Galamb utca 3. most határozottan a kedvenc helyem.”

 

Min dolgozol jelenleg?

“Jelenleg az üzlet népszerűsítése a legnagyobb kihívás, amin dolgozom. Közben pedig sok új dolog került előtérbe, újabb külföldi kiállítás, egy szuper kollaboráció Anna Zaboevaval, a Pleasemachine cipőmárka designerével és természetesen egy új kollekció is tervezés alatt van.”

 Mit lehet tudni a márkaboltról?

“A bolt nyitását egy 4 hónapon keresztül tartó folyamatos munka előzte meg. A berendezés minden kis részlete a saját terveim alapján készültek el. Csodálatos érzés, hogy minden pont olyan lett, ha nem még sokkal jobb, mint elképzeltem. Szeretnék a ruháimmal és a bolt légkörével valami egészen új vásárlói élményt nyújtani. Személyre szabott ruhákkal, különleges részletgazdag darabokkal és nem mindennapi kiegészítőkkel vár minden kedves érdeklődőt a Fufavi Dobozbirodalom.”

 

TŰZFALREHAB: UTCAKÉPET FESTETTEK A MADÁCH GIMNÁZIUM FALÁRA

Archív bejegyzés - 2014

Szuper dolog látni, hogy a Neopaintnek köszönhetően hogyan szépült meg a gimnázium, ahol tanultam és amire a mai napig boldogan gondolok vissza. Hat nagyon fontos évet töltöttem ott és igen meghatározó szakasza volt életemnek, ezért külön boldogság, hogy kiszínesedett annak az udvarnak a fala, ahol a feledhetetlen tesi órák és délutáni beszélgetések zajlottak.

KÖLTÉSZET NAPJA: ELLEPTÉK A VERSEK BUDAPESTET

Archív bejegyzés - 2014

A Költészet Napját 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünneplik. Ezen a napon irodalmi eseményekkel tisztelegnek és idén először a Városkommunikáció blog is beállt a sorba. Ezen alkalomból a nyakamba vettem a várost, és kiragasztottam néhány verset Budapest utcáin. Összegyűjtöttem kedvenceimet és megkértem néhány barátomat is, hogy küldje el a számára legkedvesebbet. Szerintem nagyon izgalmas kis gyűjtemény lett, keressétek a belvárosban őket!

koltnapja.jpg

koltnapja2.jpg

koltnapja3.jpg

koltnapja_1.jpg

SZÉTÍRT FALAK – KEREKASZTAL BESZÉLGETÉS URBÁNUS MŰVÉSZETEKRŐL

Archív bejegyzés - 2014

Az ELTE Tavaszi Kultúr7 programjának keretén belül kaptam egy félkérést egy street art-os kerekasztal beszélgetés vezetésére. Bódi Péterrel, a Szétírt falak című graffitiregény szerzőjével, Szabó-Lencz Petykával, a Budapest Avantgarde blog szerzőjével és Hajdú Leventével, a MOME hallgatójával fogunk beszélgetni a hazai street art helyzetről. Mi a különbség a graffiti és a street art között? Milyen kapcsolatban állnak a városok a köztéri művészetekkel? Miként van ez jelen Magyarországon? A köztéri művészeteknek milyen műfajai találhatóak meg itthon? Többek közt ezekre a kérdésekre keressük majd a választ, de a kör nyitott lesz, kérdezz Te is bátran.

A beszélegtés résztvevői:

Bódi Péter

“Tinédzser koromban kezdtem el foglalkozni a graffitivel. A klasszikus graffitis vonal érdekelt, a street art érdekes módon annyira nem érdekelt. Irodalommal a BKF filmes képzésén kezdtem el foglalkozni, fél év után ott is hagytam, elvégeztem egy tv műsor készítő képzést, és közben megírtam az első regényemet, amihez azért volt merszem mert nem találtam graffitis regényt sehol. Nem akartam megírni a graffiti trainspottingját, inkább a mai fiatalokkal és azzal foglalkoztam, hogy miért kezd el valaki graffitizni. A kezdetekre koncentráltam, mert húsz éves voltam, akkor kezdtem el írni, szóval ez így klappolt. Közben felvételiztem az intermédiára és össze is jött, és megírtam már a második regényem, aminek a szerkesztése zajlik. A dinnyét pedig tényleg nem szeretem, de ez igazából egyáltalán nem vicces, nem tudom miért nyomták rá a könyvre.”

Szabó-Lencz Péter
Képzőművész és a Budapest Avantgarde blog szerzője. Számára a város a legfőbb inspiráló közeg, vizuális támpontokból fabrikál urbánus játszótereket. Szereti a graffiti és street art kultúrát, a francia filmeket, a jazzt és az elektronikát.

Hajdú Levente

“Debrecenbe jártam dráma szakra. Nem szerettem igazából, de egy nyáron hallottam Baksyről és akkor nagyon bejött ez utcán való gerilla kommmunikáció. Világtalan voltam és akkor menőnek gondoltam. Akkor alig voltak ilyen steet art próbálkozások. Utána leérettségiztem. Kezdeni akartam magammal valamit és hallottam, hogy a képzőn intermédia szakon szeretik az ilyen dolgokat és elkezdtem arra készülni. Közben elkezdtek érdekelni a konceptuális dolgok. Végül a MOME-ra mentem, hogy mozgásba maradjak.”

Juhász Judit

A beszélgetés moderátora, a Városkommunikáció blog szerzője. A blognal célja, hogy a városi lét vonzó oldalát mutassa meg. Azt, hogy a város hogyan kommunikál a lakóival, valamint a lakók, hogyan kommunikálnak a várossal: ez egyaránt függ fizikai tényezőktől és attól a jelentéstöbblettől, ami a mindennapi térhasználat során alakul ki.

Időpont: 2014.04.08. 21.00-22.00

Helyszín: 1118, Budapest, Dayka Gábor utca 4.

FONO: EGY DJ PULTOT FORMÁZÓ UTCABÚTOR, AMI A KÖZTERET SZÓRAKOZÓHELLYÉ VÁLTOZTATJA

Archív bejegyzés - 2014

Minden generációnak szüksége van újfajta városi bútorokra. Ez az oka annak, hogy a holland utcabútor-és játszótér tervező Yalp csapat megalkotta a FONO-t, a világ első szabadtéri DJ standját. A szürke, beton-szerű szerkezet mobilis, bárhol elhelyezhető a városi köztereken, és bárki használhatja, aki meg akarja mutatni a nyilvánosság előtt, hogy milyen zenéket mixel.

Manapság a fiatalok füllhallgatóval járják a várost és ütemekre lépkednek, ami alapvetően nem nevezhető közösségi tevékenységnek. Ezt a magány, társas magány kérdést feszegeti ez az új szerkezet, ami lehetővé teszi, hogy a fiatalok együtt lógjanak barátaikkal és együtt hallgassanak zenét. A szerkezet nagyon könnyen használható, nincs szükség speciális képességekre és egy táska bakelitlemezre sem az alkalmazásához. A FONO okostelefon kompatibilis, napenergiával működik és tetővel is rendelkezik a borús, esős napokra.

Forrás: popupcity.net

A GELLÉRT- ÉS A FŐVÁM TÉRI METRÓÁLLOMÁS MEGNYERTE AZ ARCHITIZER A+AWARDS KÖZÖNSÉGDÍJÁT

Archív bejegyzés - 2014

A “Milyen lesz a metró” Facebook csoportban olvastam a nagy hírt: a Gellért-és a Fővám téri metróállomás megnyerte az Arcitizer A+Awards közönségdíját és szakmai zsűri díját! Az egyik legismertebb építészeti oldal, az Architizer építészeti versenyén a két megálló közlekedés kategóriában lett jelölve – mely állomásokat a sporaarchitects tervezte.

 

Fotók:  sporaarchitects

MIT JELENT PONTOSAN A VÁROSKOMMUNIKÁCIÓ?

Archiv poszt - 2014

A Városkommunikáció blog közel három éves működése alatt sokszor gondoltam már rá, hogy definiálnom kellene a városkommunikáció szót. A bejegyzések és a Facebook posztok jól leírják, hogy számomra mit jelent ez a fogalom, de nehéz volt összefoglalni, hogy pontosan mit, mert elég tág keretek között értelmezhető. Viszont doktori tanulmányaim és az új honlap elkészítése arra ösztönöztek, hogy elkezdjem a terület körbehatárolását annak érdekében, hogy lehessen kutatásokat végezni. Ennek köszönhetően az utóbbi időkben kezd összeállni egy intuitív fogalmi keretrendszer, amiben erősen meghatározóak a környezetpszichogiai tanulmányaim és a blogos tapasztalatok. Szóval hogy mit is jelent most, 2014-ben számomra a városkommunikáció szó?

 

Kiért van a város? ÉRTED!

Hiszen az ember egyenrangú társa a fizikai környezet, abban az értelemben, hogy lélektani folyamatokkal együtt, azokkal kölcsönhatásban vesz részt a viselkedés folyamatában. Nincs ez másként a városi környezetekben sem. Ahogy lépkedünk az utcán folyamatos kapcsolatban állunk a környezettel, a várossal. Megszólít bennünket. Például az utcák, a terek, az épületek, az időjárás, az illatok és a köztéri művészeti alkotások. Hatással vannak ránk. És vele együtt az emberek is, akik használják. Mert a környezetek társas és fizikai sajátosságai az emberi viselkedéssel szoros kapcsolatban állnak. Az, hogy a város hogyan kommunikál a lakóival, valamint a lakók hogyan kommunikálnak a várossal, egyaránt függ fizikai tényezőktől és attól a jelentéstöbblettől, ami a mindennapi térhasználat során alakul ki. A kommunikáció hatására erős érzelmi kötődés jön létre az emberek és a városi környezetek között. Ez abból adódik, hogy a város kiemelt önmeghatározási tér, identitásunk meghatározásának egyik fontos eleme. Jelentések, ismeretek és emlékek kapcsolódnak hozzá, ami meghatározza az érzelmi kötődést és az egyénben kialakuló belső képet.

A városkommunikáció interdiszciplinárisan, egyszerre több megközelítésben vizsgálja az emberek és a városok közötti együttélés folyamatait – melynek többek közt meghatározó területe a kommunikáció és a pszichológia. A fizikai környezettel való kapcsolatunk legfontosabb tézise az ember-környezet tranzakció, vagyis az a kölcsönhatás ahogyan az ember hat a környezetére és ahogy a környezet hat az emberre. Ez meghatározza, hogy milyen kommunikációs csatornákat és eszközöket használunk egymás között: legyen szó egyén és város, társadalom és város vagy akár városok egymás közötti, illetve határokon átívelő kommunikációjáról. Vagy akár arról, hogy a városi változások, fejlesztések, események miként adják át üzeneteiket a városhasználók számára. Hogy miként ábrázolja önmagát a város, hogyan viselkedik, milyen képet mutat önmagáról és milyen erős az identitása.

A városkommunikáció két kulcskérdése, hogy a városi környezet és a lakói hogyan kommunikálnak egymással, valamint az, hogy a kulturális és társadalmi értékek hogyan jelennek meg a város és a lakói kölcsönhatásában.

Fotók: Bankó Roland 

Tóth Bogival ebből az elmúlt években kialakult fogalmi rendszerből kiindulva tervezünk olyan kutatásokat, amelyek a városkommunikáció szakterület különböző egységeit fogja körbejárni, külön-külön és együtt is.

És mindez miért fontos? Mert ÉRTED van a város.

MEGNYITOTT BUDAPEST ELSŐ KÖZÖSSÉGI FOTÓ-FA-KIÁLLÍTÁSA

Egy dinamikus, percről-percre mozgó közösségi köztéri fotókiállítás nyílt szombaton a Március 15. téren kortárs fotóművészek közreműködésével. A fotó-fa kiállítást azért szervezte meg a Városkommunikáció blog, mert kiváncsiak lettünk arra, hogyan látják a városi környezeteket a városlakók.

 Fotó: Temesi Ádám

A mi életünk a városok körül forog, ennek köszönhető, hogy Tóth Bogival megismerkedtünk egymással és hogy egy szoros baráti és szakmai kapcsolat alakult ki köztünk. Mivel a városi életformában és a művészetekben is az emberé a főszerep, ezért gondoltunk arra, hogy ezt a két fogalmat most összekapcsoljuk. És mivel mi nagyon sok mindent szeretünk a városi környezetekben, ezért szerettük volna, hogy az emberek mutassák meg saját szubjektív városképeiket és csináljunk ebből egy közös kiállítást. Azt találtuk ki, hogy legyen Budapestnek egy saját, folyamatosan mozgó közösségi köztéri fotókiállítása. Fontos számunkra az a környezet, amiben élünk és bízunk benne, hogy ez a köztéri közösségi esemény és a szubjektív városképek a városi élet új oldalát mutatják be.

Nagyon örömünkre kortárs fotóművészek is együttműködtek velünk ennek az eseménynek a létrejöttében – ezúton is köszönjük Nektek: Balogh ZoltánBankó RolandCarlos ContrerasCsobai TamásFonyódi AnitaGalkó MátéGlódi BalázsHlinka ZsoltGyulai SzilviaHalász ÁronJuhász ÁdámKalló PéterKiss OrhideaKovács MónikaLachner ÁdámMag VeronikaMiki 357Mészáros K. ÁgnesNagy Anita, Nagy Kriszta, Oláh Gergely MátéPolgár AndrásPénzes Kristóf, Soós BertalanSzodorai Regina, Szabó Anna, Talabér GézaTóth Bernadett ImolaTuszinger KárolyTemesi Ádám

Fotó: Soós Bertalan

Az esemény megszervezésével és létrejöttével egy új korszakot nyit a Városkommunikáció blog. 2011-ben kezdtem el írni (Juhász Judit), amikor végeztem az egyetemen, és az volt a célom vele, hogy a városi lét pozitívumait tárjam fel. Tóth Bogival a kezdetektől fogva sokat dolgozunk együtt, neki köszönhető többek között a blog grafikája, sok-sok ötletelés és szakmai munka. Úgy gondoltuk, hogy ezt az együttműködést szorosabbra fogjuk és új időszámítást nyitunk a blog, de leginkább a maga a városkommunikáció terület életében.

A blog új felületen jelentkezik és ki lesz bővítve új tartalmakkal. Az új honlap középpontjában a városkommunikáció területének kutatása és imertetése áll. Ez annyi változást jelent, hogy jobban ráerősítünk a városkommunikáció területére, a megszokott tartalmak mellett megjelenik egy új szakmai vonal is. Emellett a vizualitásra és a saját tartalmak létrehozására is sokkal nagyobb hangsúlyt fektetünk: lesznek városi témákat feszegető infografikák, tematikus kutatások, városkommunikációs vizsgálatok és terepmunkák, valamint több közösségi esemény.

Fotó: Juhász Ádám

Célunk a városkommunikáció területére való figyelemfelhívás, hiszen fontosnak tarjuk megérteni, hogy a városi környezet és a lakói hogyan kommunikálnak egymással, valamint azt, hogy a kulturális és társadalmi értékek hogyan jelennek meg a város és a lakói kölcsönhatásában. Szeretnénk megteremeteni Magyaroszágon a városkommunikáció alapját és ennek érdekében hazai projekteket hozzunk létre: kutatásokat, rendezvényeket, köztéri és közösségi eseményeket és szakmai fórumokat.

Fotó: Juhász Ádám

Elköltözött blog a VAROSKOMM.HU oldalra!

varoskomm_logo.jpgA Városkommunikáció blog a varoskomm.hu oldalra költözött és új tartalmakkal jelentkezik. Katt a sárga linkre vagy a képekre.

 

A blog új felületen jelentkezik új tartalmakkal. Az új honlap középpontjában a városkommunikáció területének kutatása és imertetése áll. Ez annyi változást jelent, hogy jobban ráerősítünk a városkommunikáció területére, a megszokott tartalmak mellett megjelenik egy új szakmai vonal is. Emellett a vizualitásra és a saját tartalmak létrehozására is sokkal nagyobb hangsúlyt fektetünk: lesznek városi témákat feszegető infografikák, tematikus kutatások, városkommunikációs vizsgálatok és terepmunkák, valamint több közösségi esemény.

Képernyőfotó 2014-03-31 - 23.12.52.png

VÁROSOM ♥ Közösségi fotó-fa-kiállítás

varosom_kozossegi_foto_fa_kiallitas_cover.jpg

Működhet úgy a város, mint egy művészeti kiállítótér? A válasz nagybetűkkel, hogy igen. A városi életformában és a művészetekben is az emberé a főszerep, ezért gondoltunk arra, hogy ezt a két fogalmat most összekapcsoljuk. Nem kell hozzá más, mint egy köztér, egy fa, néhány csipesz és sok fénykép.

Szeretjük a városi nyüzsgét, a köztéri művészeteket, a színes házfalakat, a kávéházak teraszait, a fűben fekve olvasást, a Dunán átívelő szivárványt és a macskaköves utcákat.Te mit szeretsz a városi környezetben? Mutasd meg egy saját városi fotóddal és légy része egy közösségi kiállításnak.

A Városkommunikáció blog kortárs fotóművészek közreműködésével nyitja meg március 29-én, 16 órakor az első köztéri közösségi fotó-fa-kiállítás, ahol a "street fotó" jeles képviselőinek alkotásával virágzik ki az egyik Március 15. téren álló fa (a Belvárosi plébániatemplom mellett). Ha szeretnéd, hogy a kiállítás megmutassa Budapest igazi pulzáló életét és a valóság visszatükröződése legyen, akkor nincs más dolgod, mint hogy hozz magaddal egy saját fényképet. Amikor már ott állsz a fa előtt, válassz egy olyat, ami tetszik, cseréld ki a sajátodra és utána büszkélkedj a barátaidnak, hogy milyen klassz fotót szereztél.

Legyen Budapestnek egy saját, percről-percre mozgó közösségi köztéri fotókiállítása. 

 

Közreműködő művészek:

Balogh Zoltán [Zoltan Balogh Photography] https://www.facebook.com/zoltanbaloghphotography

Bankó Roland [Hungarian Urban Photography] https://www.facebook.com/hungarian.urban.photography

Deszkás Piknik - https://www.facebook.com/deszkas.piknik

Fonyódi Anita [Kép-tér Blog] http://kep-ter.blogspot.hu/

Glódi Balázs - http://fenyerzekeny.hu

Hlinka Zsolt [Hlinka Zsolt Photography] www.focusgallery.hu

Halász Áron [Hungarian Cycle Chic] www.cyclechic.hu

Juhász Ádám - http://www.flickr.com/photos/adam24

Kalló Péter - http://www.kallopeter.hu/

Kovács Mónika [Szellemkép Szabadiskola] https://www.facebook.com/kovacs.monika

Lachner Ádám [Adam Lachner Photography] https://www.facebook.com/pages/Adam-Lachner-Photography/402517769840449?fref=ts

Mag Veronika [Mag Veronika Photography] www.magveronika.com

Miki 357 - https://www.facebook.com/haromothet

Nagy Anita [CheckMyBudapest Blog] http://checkmybudapest.blogspot.com/

Oláh Gergely Máté [Oláh Gergely Máté Photography] www.olahgergelymate.hu

Polgár András - http://andraspolgarphotos.com/

Pénzes Kristóf - https://www.facebook.com/Chryztoph

Soós Bertalan [LEFOTÓZLAK!] https://www.facebook.com/lefotozlak

Szodorai Regina [Szellemkép Szabadiskola] http://reginaszodorai.com/

Talabér Géza [Geza Talaber Photography] talabergeza.tumblr.com

Tuszinger Károly - www.tuszingerphoto.com

Temesi Ádám [Temesi Ádám Photography] http://adamtemesi.com/


Időpont: 2014. március 29. 16.00

Facebook esemény: ITT!

 

Művészettel a VÁROSKOMMUNIKÁCIÓért!

Budapest100 - Vajon mit mesélnek magukról idén a 100 éves épületek?

bp100-web-logo.pngUtazás a múltba, feltáruló épület-titkok, különleges térélmény, meseszerű történetek és közösségépítés. Ez a Budapest100! Ha érdekel a város egykori és mai igazi arca és története, akkor ezt a programot neked találták ki. A Budapest100, a száz éves házak ünnepe 2014-ben is megrendezésre kerül, április 26-27-énA nyitott házak hétvégéje civilek és önkéntesek együttműködésével hívja fel a figyelmet a rejtett építészeti értékekre és az épített környezetre. A főváros legsikeresebb civil ünnepe 2013-ban nemzetközi elismerisben is részesült, Németországban megkapta a "A legszebb városi ünnep" díját.

A programsorozat keretében lehetőség nyílik arra, hogy megismerjük a százéves lakóházakat és intézményeket. Hogy olyan épületekkel, belső terekkel, lépcsőházakkal és történetekkel találkozhassunk, amelyekkel korábban nem volt lehetőségünk. Hogy megismerjük a százéves házak múltját és életét. Hiszen minden háznak megvan a maga története és ha azok a házak mesélni tudnának... Hogy hogyan születtek meg, kik éltek benne, milyen történetek bújnak meg a kapuk mögött. Lássuk, hogy az épített örökség iránti érdeklődés, az összetartó lakóközösségek és a civil kezdeményezés milyen csodákra képes.

Fedezzük fel és ünnepeljük együtt a 100 éves épületeket 2014-ben is! 

Képek a korábbi Budpaest100 programokról (Képek forrás: BP100 Facebook oldal):

bp100_1.pngbp100_2.jpgbp100_8.jpgbp100_7.jpgbp100_4.jpgbp100_3.jpgbp100_6.jpgbp100_5.jpg


2011 áprilisában az első Budapest100 programot nagy lelkesedés övezte. 50 budapesti épületben látták vendégül az érdeklődőket az ott lakók, dolgozók. A kétnapos rendezvény alatt közel 16 ezren fordultak meg a házakban (lakásokban, műtermekben, padlásokon, iskolákban, színházakban, irodákban, közintézményekben). 2012-ben 60 épület (35 lakóház és 25 intézmény) nyitotta ki kapuit. A látogatók száma közel 17 ezer volt. 2013-ban 50 százéves épület (25 lakóház és 15 intézmény) csatlakozott a programsorozathoz, emellett nosztalgia villamosok idézték fel a 100 évvel ezelőtti hangulatot. A látogatók száma meghaladta a 18 ezret. A százéves épületek bejárása mellett minden évben számtalan, a lakók által önkéntesek segítségével szervezett program is várta a látogatókat, sőt esetenként kisebb épületrészek újultak meg közös munkával a centenárium alkalmából. A városlakók lelkes részvétele arra ösztönöz minket, hogy folytassuk a programot.

A szervezők 

Folyamatosan frissülő hírek a Budapest100 honlapján és Facebook oldalán.

"Gondolkodjunk a realitástól elrugaszkodva" - mondta Takeshi Hosaka, japán építész Képzelet című előadásán

unnamed_2.jpgA KÉK „Bubbles from Japan” kortárs japán építészetet bemutató sorozatának köszönhetően a Toldiban tartott előadást február 27-én Takeshi Hosakaa fiatal japán építész generáció egyik tagja. 2012-ben több munkájával nyerte el a Kanagawa Architecture Award-ot, 2013-ban pedig a JIA New generation Award nyertese lett „Daylight House” - „Nappali fény-ház” elnevezésű épületével.

Előadásának címe "Ku u sou" volt, mely magyar nyelven képzeletet jelent. A cím ezért volt ez, mert a tervezés során elengedhetetlen számára, hogy fantáziáját szabadjára engedje. Már az előadása legelején kiemelte, hogy fontosnak tartja, hogy gondolkodjunk a realtástól elrugaszkodva. Mindemellett minden bemutatott ház tervezési folyamatánál hangsúlyozta, hogy fontos a természetes és mesterséges elemek megfelelő mértékű használata, mely legideálisabb esetben egyensúlyban van. Hiszen ilyen esetben jöhet létre az a fajta kölcsönhatás, amely az együttélés elengedhetetlen részét képezi az ember és a környezete között.

Előadása során 2004 és 2014 közötti építészeti alkotásait mutatta be, melyeknek fontos eleme, a "kint" és "bent" különböző kombinációja, valamint a napfény és a holdfény játékával való alkotás. Az ember alkotta világ és a természet egyensúlyának folyamatos keresése áll tervezési folyamatának középpontjában. A természetes és a mesterséges világot találkozása teremti meg házaiban annak a lehetőségét, hogy ez a két komponens hasson egymásra és megtalálják az egyensúlyt. Ebből adódóan a természeti elemek jelenléte is jellemző minden általa tervezett házban.

Az előadás során négy épületet mutatott be: LOVE HOUSE, HOTO FUDO, Daylight House és a jelenleg építés alatt álló SHONAN CHRIST CHURCH. A házak tervezési és építési folyamatának mindegyike végtelenül sok izgalmas dolgot rejt magában, ennek ellenére én most a 2005-ben felépült LOVE HOUSE-t mutatom be. Számomra ez volt az, ami igazán kiemelte az ő egyedi szemléletmódját és az ember-környezet kölcsönhatással kapcsolatos törekvéseit. Valamint a történet nagyon személyes volt, hiszen feleségével ebben a házban élnek. Igazán külöleges volt a saját otthon megteremtésének történetét hallgatni.

Adott volt egy 3x10 méteres telek. Egy olyan lakóövetezben, ahol kétemeletes fa szerkezetű házak voltak. És adott volt a Bibliai teremtéstörténet, melyből Hosaka kivette azokat a szavakat, melyek ebben a kis telekben is jelen vannak, mint például a fény, a nappal és éjszaka, az ég, a növények, az ember, stb. Az előbb említett telekben ez mind benne volt. Ezeket az elemeket lerajzolta (elmondta, hogy a tervezési folyamatban kb. 100-200 vázlat születik) majd fogta és áttette egy "3x10" méteres keretbe. Ebből a képzeletből született meg a LOVE HOUSE. 

n611hto.jpg

Hogyan lehet építészetileg megvalósítani, hogy a legalapvetőbb elemek megjelenjenek egy kis területen?  Egyszerű a válasz. Két emelettel és egy tetőkerttel. Meg egy Hosakai képzeletvilággal. Ugyanis olyan módszereket alkalmazva engedi be a természetet a mesterésegs környezetbe, ami igazán egyedülálló. A napfény és a holdfény adta lehetőségekkel való játék mindamellett, hogy energiatakarékos és alig igényli villamosenergia használatát, vizuális játékot visz az emberek életterébe. A rövid kis felvezető után következzenek a beszédes fényképek, amik igazán be tudják mutatni:

nlzqrdm.jpgnryq1p6.jpgns1fcbk.jpgngfk335.jpgnmgwm9x.jpgnmewic6.jpg

Képek: http://www.architecturenewsplus.com, © Koji Fujii / Nacasa & Partners Inc. és Masao Nishikawa

Valentin napi üdvözlőkártyák: így vall szerelmet egy építész és egy urbanista

Ha tudod, hogy a másik szívéhez a városi környezeteket én építészeten keresztül vezet az út, akkor ezeket a valentin napi üdvözlőkártyákat neked találták ki! A PlanningLove.org elkészítette a legötletesebb, legcukibb szerelmes kártyákat, kifejezetten építészek, urbanisták, tájépítészek és közlekedési mérnökök számára, és mindazokéra, akik szeretik őket. 

3eb99783e5785bea998412faf5e9e1ac.jpg5b6588e86611e97f7a86a09c0586ad8a.jpgd88f135a31b4cbd3b270fe53323432b7.jpgb9bf68d2bf00a6f8ee39524ef4b24df5.jpg0b7bb4c71f7e626b12266b17852b465a.jpg

Forrás: Architizer.com

Szájkóder: interaktív kiállítás a szájról olvasásról

A Kontra Klubban február elsején megnyitásra került a hallássérült Puha Andrea Szájkóder- Olvass szájról! címmel létrehozott kiállítása. A kiállított interaktív installációk lehetővé teszik, hogy a látogatók kipróbálják, hogy milyen szájról olvasni. Az egyetemista lány régi álma volt ez a kiállítás. A kiállítás fókuszában a szájról olvasás áll, mint egyetlen eszköz és csatorna, ami összeköt a világgal. Száj nélkül ugyanis nem létezik a kiállító számára a világ. A interaktív elemek mindenki számára kipróbálhatóak, megtudhatjuk, milyen olvasni egy szakállas ember szájáról, hogyan nézünk filmet, milyen nehézségekbe ütközhetünk a hétköznapokban. Olyan élethelyzeteket próbálhatsz ki, melyek számodra nem okoznak problémát, de nekik igen. Olvashatsz szájról többször és többféle helyzetben. Megdöbbenhetsz. Átértékelhetsz. És távozhatsz úgy, hogy egy kicsit megváltozol. A kiállítás után interjú is készül és megismerkedhetünk majd Andrea városi élményeivel, városi környezetekhez való kötődésével, valamint azzal is, hogy siketként hogyan lehet használni a várost.

szajkoder.jpg

Milyen szájról olvasni?

Attól függ, hogy kivel beszélek és mikor. Van, amikor könnyű, ha szépen artikulálnak és jók a környezeti feltételek. De van, mikor nagyon nehéz, ha nem artikulálnak, elfordulnak, rossz a fény, szinte mintha egy kemény szellemi munkát végeznék. Fárasztó. Ha el akarnám magyarázni, a szájról olvasás olyan, mintha könyvből olvasnál, csak betűk helyett szájállásokat kell összeolvasnod.

Mitől interaktív ez a kiállítás?

Attól, hogy aki eljön, nem csak nézelődhet, hanem ki is próbálhatja az installációkat. Bele lehet ülni a székbe, fel lehet tenni a fülest, és megnézhetik a Barátok Köztöt olyan vágott formában, ahogyan egy szájról olvasó látja. Ha elfordulnak, nincs hang, ha összetörik a pohár, akkor nem hallani szintén. Ezzel tulajdonképpen nem csak a tévénézés nehézségeit élhetik át, hanem a hétköznapokét is. Hiszen ott is, ha elfordulnak az emberek, és nem látják a szájukat, nem értik, hogy mit beszélnek, mint ahogyan a pohártörést sem hallják. Nem beszélve arról, hogy az információk is hiányosan jutnak el hozzájuk.

Ez a cél? Hogy az emberek átéljék?

Is. És hogy ezáltal megértőbbek és segítőkészebbek legyenek. Legyen elég információjuk erről ahhoz, hogy tudják, hogyan kell viselkedni, ha olyan emberrel találkoznak, aki szájról

olvas. Jobban ki kellene nyitniuk a szájukat az embereknek. A hallóknak azért, hogy olvashassunk róluk. A hallássérülteknek pedig azért, hogy beszéljenek erről és a jogaikról.

Nem beszélnek róla?

Nem igazán. Sokszor inkább hallgatnak, mert szégyellik vagy belefáradnak. Pedig pont hogy el kell magyarázni, hogy hogyan kell hozzánk viszonyulni, mert a hallók sokszor nem tudják, és ezért alakulnak ki félreértések, ami óhatatlanul is diszkriminációt hoz maga után. De ha beszélünk róla, akkor létrejöhet egy kompromisszumra kész kommunikáció, kapcsolat, barátság vagy munka. Ez pedig azért fontos, hogy egyenrangúak lehessünk a hétköznapokban és a különféle színtereken.

Mi az, amit el kellene mondanunk?

Azt, hogy forduljanak felénk, mert szájról olvasunk. Legyenek velünk türelmesek, artikuláljanak picit jobban, hogy ne álljanak a fény elé, mert akkor semmit sem látunk. Hogy nem vagyunk képesek órákig figyelni, mint ahogyan nagy társaságba sem tudunk bekapcsolódni ugyanúgy mint a hallók. És hogy tisztában vagyunk a jogainkkal.

Azaz jobban ki kell állnunk magunkért?

Igen. Ki kell nyitni a szánkat, mert nem várhatjuk mindig, hogy mások álljanak ki értünk. Nem tartunk még ott, hogy könnyen menjen minden, nekünk kell azt mondanunk, hogy tanulni akarunk, és ahhoz erre meg erre van szükségünk, mert törvény adta jogom van hozzá. Vagy hogy dolgozni akarok, és nem teljesítik jól a feltételek biztosítását. Rengeteg hallássérült van, aki diplomát szerzett, de nem tud elhelyezkedni a kommunikációs nehézségei miatt, vagy ha igen, akkor nagy frusztrációt él meg.

Egy régi álom megvalósulását jelenti ez a kiállítás?

Igen. És az a célom, hogy még jobb minőségben, még nagyobb közönség elé vihessem.

Időpont: 2014. február 1.

Helyszín: Trafó - Kortárs Művészetek Háza, Kontra Klub

Cím: 1094 Budapest, Liliom u. 41.

Program

16:00 – 16:10 – Puha Andrea bemutatja a kiállítást

16:10 – 16:20 - Slam poetry – Basch Péter és Bock Balázs

16:20 – 18:00 – kiállítás megtekintése, sajtókommunikáció

Facebook esemény ITT!

Budapest vidám arca: táncra perdült a főváros Pharrell Williams Happy slágerére

Elég sokat lehetett olvasni az utóbbi időkben Pharrell Williams Happy című slágeréről és a videóklippjéről, melynek különlegessége, hogy Los Angelesben játszódik, és 24 órán keresztül tartA magyar Speedzone Production elkészítette a videóklipp magyar változatát, négy percbe sűrítve, bemutatva, hogyan vigadnak a magyarok. A Budapest belvárosában készült videóban mindenki táncra perdül, legyen szó fűrdőzőkről, BMX-esekről vagy turistákról. Végre láthatjuk, hogy a sok nevezetesség és látnivaló között miként vannak jelen az emberek és milyen bulit tudnak csapni. Egy olyan arcát mutatja be a városnak, amit ritkán látunk - és most nagyon jó látni. Nem elég egyszer megnézni!

Forrás: vs.hu

Urban poetry // Ady Endre: Budapest éjszakája szól a Dirty Flow Club első lemezén


dfc2.jpgA magyar zenei élet karizmatikus figurái álltak össze, hogy egy konceptalbumot készítsenek a szerelem-szakítás jegyében – mindez a közismert és kiváló dobos, Szőcs Gergő vezetésével létrehozott Dirty Flow Club. A szerelem és szakítás témakörét körbejáró albumon helyet kapott Ady Endre: Budapest éjszakája című alkotása is - mely elérhető a Soundcloudon.

„Megfigyeltem, hogy szakítás után mindenkivel nagyjából ugyanaz történik. Mint a gyásznak, ennek is vannak stádiumai. Először benne vagy a szerelemben, minden jó, aztán a szakítás után teljesen kiürülsz, majd következik a düh, az önsajnálat, felnagyítódik az anya szerepe, mert ő az egyetlen nő, akit ilyenkor nem gyűlölsz, aztán elönt az önirónia, végül végleg elgyászolod a szerelmet” – vall a koncepcióról Gergő.

A körülbelül két éve készülő lemez megvalósításában túlzás nélkül a magyar underground színe-java vett részt, hiszen az alaptagok - Szőcs Gergő (dob), Kovács Andor (gitár), dj Mango, Zságer-Varga Ákos (zongora), Bodóczy Undos Zoltán (ének) – mellé csatlakozott a három karizmatikus énekesnő, Alba Hyseni, Hodosi Enikő, Sena, a Jazzékiel-alapító Hegyi Áron, a Qualitons-basszusgitáros Hock Ernő, a színész Horváth Illés, Kollár-Klemencz Gergő, a csellista-zeneszerző Márkos Berci, a groove-maszter Sabák Péter, a hangmérnök-producer-gitáros Sándor Dani, a dobos Somló Dani – csupa ego, csupa zseni.

Lemezbemutató február 12-én az A38-on, infók ITT!

dfc.jpg

#getdowntuesday - új magyar hiphop kulturális mozgalom

#getdowntuesday egy magyar hiphop kulturális mozgalom, melynek keretein belül fiatal táncosok videókat töltenek fel, miközben fővárosunk bizonyos területein improvizálva mutatják meg tudásukat, és ennek kultúrának fenntartható fejlődésébe vetett hitüket.

getdownthuesday.jpg

 

Dunapest - a Duna reggelei fotósorozat #2

2012 őszén ragadt rám az a szokás, hogy reggelente, amikor végigsuhanok a 47-es villamossal a Szabadság hídon, a közepén készítek egy fényképet. Minden reggel izgatottan várom, hogyan ébredezik a Duna és a város. Milyen színekben pompázik, mennyi felhő van fölötte, melyik házra süt rá a napsugár, mennyi hajó cikázik, és hogy egyáltalán milyen újdonságot rejt a főváros reggelente. Egy éve a napi rutinom részévé vált, hogy amikor a hídhoz érek, önkéntelenül nyúlok a telefonomért és onnan kezdődik a napom időszámítása. Lefotózom, mert szép, és mert szeretem. Ilyenkor úgy érzem, hogy összekacsintunk, egymásra mosolygunk és jól indul a nap.

IMG_6057.JPGIMG_6972.JPG992969_543108225732847_1160571200_n.jpg12530_523005587743111_416234782_n.jpgIMG_6697.JPGIMG_6058.JPG580512_480255335351470_983676426_n.jpgIMG_7020.JPG383432_541632589213744_418846790_n.jpgIMG_6441.JPG

unnamed_1.jpg

Köztéri művészettel a szabadságért: háborús övezet és a nyugati művészet ikonjainak találkozása

Tammam Azzam egy fiatal szíriai művész, aki Freedom Graffiti című munkájával vált ismertté. 2012-ben Gustav Klimt Csók című ikonikus alkotását festette egy golyók által szétlőtt damaszkuszi ház falára. Célja, hogy találatokat szenvedett szíriai épületeket állítsa párhuzamba a nyugati művészet ikonjaival és ezáltal hívja fel a figyelmet az országra és mindennapjaira.

"A tragédia és a komédia között húzódó határvonalról szól ez a mű, és arról, hogyan lehet egy ilyen esetben alkotni. Arról a reményről beszél, hogy az emberek úgy is harcolhatnak a háború ellen, ha a szerelemről festenek képeket. Azért került Klimt alkotása a falra, mert mindenki ismeri. A művészi trükk célja a figyelemfelhívás." Mondta el Tammam Azzam egy interjúban. (Forrás: Euronews)

Digitális munkáiból és grafikáiból készített "Én, a szíriai" című kiállítása január 30-ig látható a londoni Ayyam Galériában.

tammamazzam01.jpg

tammamazzam04.jpgtammamazzam02.jpgtammamazzam06.jpgtammamazzam05.jpgtammamazzam03.jpgtammamazzam07.jpgForrás: MyModernMet