Tammam Azzam egy fiatal szíriai művész, aki Freedom Graffiti című munkájával vált ismertté. 2012-ben Gustav Klimt Csók című ikonikus alkotását festette egy golyók által szétlőtt damaszkuszi ház falára. Célja, hogy találatokat szenvedett szíriai épületeket állítsa párhuzamba a nyugati művészet ikonjaival és ezáltal hívja fel a figyelmet az országra és mindennapjaira.

"A tragédia és a komédia között húzódó határvonalról szól ez a mű, és arról, hogyan lehet egy ilyen esetben alkotni. Arról a reményről beszél, hogy az emberek úgy is harcolhatnak a háború ellen, ha a szerelemről festenek képeket. Azért került Klimt alkotása a falra, mert mindenki ismeri. A művészi trükk célja a figyelemfelhívás." Mondta el Tammam Azzam egy interjúban. (Forrás: Euronews)

Digitális munkáiból és grafikáiból készített "Én, a szíriai" című kiállítása január 30-ig látható a londoni Ayyam Galériában.

Forrás: MyModernMet

1. A séta a városi tér költészete.

2. Ahogy költő ugyanazt a nyelvet használja, mint bárki más, csak másra és máshogyan, úgy a sétáló is ugyanabban a városban mozog, mint a többi járókelő, csak más céllal és másra figyelve.

3. A séták, akár a versek, válogatás és elrendezés útján készülnek.

4. Ahogy a költő is használ ritkán hallott, különleges szavakat, a sétáló is gyakran fordul meg ritkán látogatott helyeken.

5. Ahogy a költészet néha megtisztítja az agyonhasznált szavakat, rámutatva azok eredeti jelentésére, úgy a sétáló is akkor látja igazán a várost, ha észben tartja a helyek és épületek eredeti célját, még ha azóta másra is használják azokat.

6. Ahogy a költőnek hatalmában áll akár teljesen új jelentést adni egy-egy szónak, a sétálóval is előfordul, hogy egyes helyeket teljesen másra használ, mint amire eredetileg szánták.

7. A költő mindig ambivalens viszonyban áll anyanyelvének helyesírási szabályzatával. A jó séta egy kicsit mindig illegális.

8. A nagy versek megváltoztatják a nyelvet, amelyen íródtak. Egy igazán fontos séta maradandó nyomokat hagy a városon.

9. A séta is, a költészet is katasztrófaturizmus: ahogy a költészet ott kezdődik, ahol csődöt mond a hétköznapi beszéd, úgy a sétáló is azokat a helyeket keresi, ahol fölfeslik a város szövete.

10. A soha meg nem valósult, vagy porig rombolt épületek hűlt helyei épp olyan kedvesek a sétálónak, mint a költőnek a kimondatlan és kimondhatatlan.

11. A költészet a nyelv élő emlékezete és lelkiismerete. A séta a városé.

12. A legjobban az értékeli a verset, akinek az anyanyelvén szól. A legizgalmasabb séták mindig a saját szülővárosunkon vezetnek keresztül.

13. Valójában azonban minden vers csak a saját anyanyelvét beszéli, és minden új séta egy teljesen másik városba vezet.

14. A költészet és a séta alapegysége a lélegzet: ritmusát a szavak vagy a lépések adják meg.

15. Ahogy vannak egyszavas versek, egyetlen lépés is lehet séta.

16. Költők és sétálók is gyakrabban néznek fölfelé, mint a többiek.

(D.M.)

Forrás: Színvázlatok Tumblr

A magyar építőművészet egyik legnagyobb alakja, Ybl Miklós születésének bicentennáriumát ünnepeljük 2014-ben. Az emlékévet az Ybl Emlékbizottság szervezi, amely május 21-én tartotta alakuló ülését. A programsorozat megnyitója Ybl születésnapján, április 6-án kerül megrendezésre, életének egyik fő alkotásában, a Magyar Állami Operaházban. Az emlékév az egész országot átfogó eseménysorozattal készül, amelynek célja, hogy a teljes magyar építőművész szakma és a magyar építészet is nagyobb hangsúlyt kapjon 2014-ben. Konferenciák, városi séták, épületlátogatások és sok egyéb program várja az érdeklődőket - melyek már 2013 végén elkezdődtek. Az emlékév tervezett eseményeiről, hátteréről és pontos részleteiről az Ybl2014 honlapon lehet olvasni. Az egyik legismertebb és legnépszerűbb nevéhez fűződik többek közt a Várkert Bazár, a Szent István Bazilika, a Magyar Állami Operaház és a Fővámház.

Operaház

"Ybl Miklós (Székesfehérvár, 1814. április 6. – Budapest, 1891. január 22.) magyar építész, a 19. század egyik legnagyobb magyar mestere, a historizmus európai jelentőségű képviselője. Az Ybl név először 1714-ben fordul elő a székesfehérvári kereskedők listáján. Ybl osztrák eredetű családja Klosterneuburgból került Magyarországra, s a XVIII. század elején telepedett le Magyarországon. Ybl édesapja Ybl Miklós, jómódú székesfehérvári kereskedő, a megyei választmány tagjaként a városi kereskedőcéh irányításában is részt vett, édesanyja Eiman Anna.  1825-től a párizsi Császári és Királyi Polytechnikai Intézetben végezte tanulmányait, 1832-től Pollack Mihály, majd 1836-tól Koch Henrik építész irodájában dolgozott. 1840-ben Münchenbe ment, ahol beiratkozott Királyi Művészeti Akadémiára. 1841-ben Itáliában tett tanulmányutat. Hazatérésekor szembesült a ténnyel, hogy családjának anyagi gondjai adódtak, eladni kényszerültek székesfehérvári házukat.

Fővámház

Ybl ezután Pesten próbált szerencsét, ahol Helybeli Polgári Szabadalmas Építő Czéh Mesterei első ízben elutasította építőmesteri folyamodványát. Következő alkalommal, 1843. január 16-án Szepesi Ferenc tanácsnok aláírásával kebelbeli kőműves mesterré jelölték.  Egy 1841. november 30-án kelt újsághirdetés szerint Pollack Mihály fia, Pollack Ágoston és Ybl Miklós megnyitották az Építészeti Intézetet a pesti Dorottya utcában.  1845-ben megbízást kapott Károlyi Istvántól, hogy építse át fóti kastélyát, valamint tervezze meg a templomot. Előtte még tett egy látogatást Itáliában tél idején, s utána munkához fogott. Egyhamar Károlyi uradalmi építésze lett.  1851-ben költözött vissza Pestre, Fóton feleségül vette a grazi születésű Lafite Ida nevelőnőt.  1860-ben Széchenyi István is Yblt kérte fel hogy cenki birtokára templomot tervezzen, ám a gróf a terveket már nem láthatta meg. Ebben a korszakban készült a Múzeum körúti átjáróház, a jelenlegi Bajcsy-Zsilinszky út 17. sz. alatti bérház a második világháború során elpusztult Nemzeti Lovarda.  1864-ben megszületett fia, Félix.

A szabadkígyósi Wenckheim-kastély

Hamarosan céhtag lett, a romantikus stílusnak búcsút intett, s ezután neoreneszánsz stílusban tervezte épületeit. Ekkortájt épült fel a Bródy Sándor utca 8. alatti Képviselőház, az építkezés 1865. szeptember 11-én kezdődött meg. A ház néhány hónap leforgása alatt elkészült, Ybl pedig elnyerte a Ferenc József-rend lovagkeresztjét.  1870-ben hozzáfogott a Fővámház megtervezésének, mely elkészülte után számos negatív kritikát kapott. Ney Béla miniszteri főmérnök azonban korszakalkotónak nevezte az épületet.

Ybl Miklós sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34/1-1-1. Stróbl Alajos alkotása

A Podmaniczky Frigyes az Operaház megtervezésére 1873 szeptemberében meghívásos pályázatot hirdetett meg, melynek pályadíját Ybl terve nyerte el. A kivitelezés 1875 októberében indult, hamarosan Yblt építésvezetőnek nevezték ki. 1878. december 7-én tartották meg a bokrétaünnepet, majd 1884. szeptember 27-én a Bánk bán előadásával nyílt meg az Operaház, melyen a királyi család is részt vett.  Egyidejűleg a Várkert-bazár megvalósításán is dolgozott (1875-1882), mely olasz, német és francia függőkertek mintájára készült. Belépett a Közmunkatanácsba, 1882-ben megkapta a Lipót-rend lovagkeresztjét, 1885. június 21-én pedig a király a főrendiház tagjává nevezte ki.  Folytatta a Hild József által tervezett Szent István Bazilika építését is, majd a budai Vár kiépítésén fáradozott. Unokaöccse, Ybl Lajos is segédkezett: ő tervezte a krisztinavárosi szárnyat. Ybl Miklós ezt a művét már nem tudja befejezni, 1891. január 22-én elhunyt." Forrás: terasz.hu

A "best of 2013" listák gyártása és a jelen múltjába révedése helyett a Városkommunikáció blog inkább a jövőbe tekint és izgatottan várja, mi minden városkommunikációs eseményt, alkotást, történést, bármit tartogat az új év. Az év vége főként tervezgetéssel telt: újragondolással, ötleteléssel és kreatív tervezéssel.

Sok tekintetben vannak tervek, melyek közül mindegyik a városkommunikáció témájához fűződik. Naná, hogy a bloghoz is! Úgy érzem, fordulóponthoz ér(t) a blog és egyre erősödő identitása kezd kialakulni, melyben egyre inkább körvonalazódik a jövőkép. De ez még csak a mézesmadzag, konkrétumokat még nem árulok el, mert szeretném, ha meglepetés erejével hatna az átalakulás. Tematikus változás nem várható, ugyanakkor lesznek új műfajok, lesznek kiemelt témakörök és vizuális elemek is nagyobb szerepet kapnak. Szeretném, hogy jövőre a környezetpszichológiai vonulat is jobban megjelenjenek az írásokban, úgyhogy számíthattok egy-egy témakörnél mélyebb elméleti háttérre is. Most hirtelen ennyi, a többit döntse el az új év. Szóval hajrá 2014, legyél velünk!

Köszönöm nektek az érdeklődést, az olvasást, a lájkolást és köszönöm, hogy vagytok a blognak és nekem! 

Mindenkinek nagyon boldog új évet kíván a Városkommunikáció blog! BÚÉK!

Kép forrása: tumblr

A háromfős Stiftung FREIZEIT egy berlini székhelyű kreatív csapat, akik művészeti és társadalmi kérdéseket vetnek fel, újraértelmeznek jelentéseket és előremutató vitákat generálnak. Céljuk, hogy gondolatfolyamatokat indítsanak el az emberekben, felhasználva a terek adta lehetőségeket. Az utcát, mint kommunikációs platformot használják, különböző megmozdulásokra, akciókra, közösségi részvételre és mindenféle cserére.

Többek között a víz-graffiti is köztéri projektjeik közé tartozik. A street art effajta természetes megjelenése az utcán igazi kuriózum: a téli hónapokban a legegyszerűbb alkotási forma vízzel és ecsettel festeni a járdára. Természetesen fel kell hívni az emberek figyelmét, hogy "Vigyázat, frissen fagyott utcai művészet, ami csúszós", de megéri lelassítani egy kicsit és a lábunk elé figyelni. 

Forrás: stiftungfreizeit.com