„Fotózd le a mindennapokat! Arra kérünk, hogy május 15-én fotózd le, ami közel van hozzád. Tölts fel egy képet, oszd meg, és csatlakozz másokhoz a világ minden tájáról, akik ugyanezt teszik! Inspirálja az életed egy darabkája a következő generációkat. 

Minden feltöltött, kategorizált fotó megmarad a jövő generációi számára – némelyik képeket kiválasztanak egy könyvhöz (Egy nap a Földön), másokat pedig digitális kiállításokhoz. De mindegyik megmarad a jövő kutatóinak. Amit lefotózol 2012. május 15-én, az részéve válik a mi jövőnek szóló üzenetünknek.”

Regisztrálj a www.aday.org oldalon, ahol részletes útbaigazítást kapsz a teendőkről. Aki csatlakozik és még a blog facebook oldalára is feltölti a saját képét, annak nagyon hálás leszek! Fényképezőgépeket a kezekbe és induljon a kattintgatás! 

(via szeretlekmagyarorszag)

Franciaország utcáin található egy street art sorozat, ami szerelmespárokat mutat be, intenzív testkontaktusban. CLAIRE készítette el a "Love on the wall" című sorozatot.

Engem nagyon megragadott, hiszen olyan hétköznapi szituációkat jelenít meg az utcán, amely a mindennapjaink szerves részét képezik, mégis valahol tabuként kezeljük. Szerintem egy ilyen sorozat itthon különösképp izgalmas lenne: vajon milyen lenne a megítélése Magyarországon ilyen fajta köztéri művészetnek? Milyen az amikor az otthonunkban jelen lévő intimitást kivisszük az utcára? Vajon hogy lehet elérni azt, hogy a köztereken is "otthon" érezzék magukat az emberek?

Nagyon érdekes ez a sorozat és sok kérdést tartogat magában az egész jelenség: például hogy miért csak az otthonunkat érezzük sajátunknak? Miért csak a bejárati ajtóig érezzük, hogy miénk a környezet és az ajtó túloldalától kezdve miért nem fordítunk több figyelmet a minket körölvevő környezetre? Miért ennyire éles ez a határ? És mi történik ha "kinyitjuk az ajtót" és nyitva is hagyjuk? Azt hiszem ezekre a kérdésekre majd keresni fogom még a válaszokat és fognak még születni bejegyzések ebben a témában.