A HWKN és Diller Scofidio+Renfro csapat feladata volt, hogy tervezzen egy görkorcsolya pályát a magasvasútból készült parkba, amely a '70-es évek hangulatát idézi elő. A pálya ovális alakú és fehér-piros műanyag határolóelemekkel van leválasztva a park többi részétől. A görkori pálya közepén rubik kocka formája ihlette pop-up store-ok vannak. Egy rekreációs városi tér, amelynek a közösségi élmény az alapja. Városi, szubkulturális, emberi. További képet itt!

Már csak egyet kell aludni és megnyitja kapuit a Sziget Fesztivál. Az idei azért lesz különleges, mert idén először Budapest Főváros egy saját pavilont fog működtetni. A Studio Metropolitana Városfejlesztő Műhely ötlete nyomán valósult meg a Budapest Pavilon, amelyet holnaptól már meg lehet tekinteni. A Pavilon egy egyedülálló interaktív játékkal csalogatja a látogatókat, amelynek célja, hogy a fesztiválozó fiatalok megiserkedhessenek a Szigetnek helyet adó világváros nevezetességeivel, különlegességeivel. A szünetekben budapesti filmvetítés és videós/képi sziget tudósítás várható. Hello Sziget 2011, hello Budapest Pavilon!

További információk a Budapest Pavilon facebook esemény meghívóján!

"Budapest Főváros a Sziget főtámogatójaként - idén először - pavilont is működtet a Szigeten. A Studio Metropolitana (a Főváros Városfejlesztési Műhelye) álmodta meg a Budapest Pavilont, ahol a főváros egy egyedülálló interaktív játékkal jelenik meg.

A pavilonban a szigetlakók hatalmas LED fal, színpad és egy virtuális városnéző játék várja. A színpadon a játékosok vagy csoportok Budapest egyes látványosságait ábrázoló mozgó háttérképek előtt játszhatnak, versenyezhetnek. A cél, hogy a fesztiválra érkező fiatalok interaktív játék közben is ismerkedhessenek a Szigetet körülvevő világváros nevezetességeivel, érdekességeivel. A szünetekben budapesti filmek, információk, legfrissebb feltöltött fotók, videók, továbbá aktuális sziget tudósítások, érdekességek láthatóak. Ezeket az anyagokat 4 webvideós csapat készíti, és itt a facebook-on, valamint a port.hu-n is megosztjuk azokat.

A főváros megjelenése a Szigeten megmutatja Budapest igazi arcát, sokszínűségét, hogy Budapest az a hely, ahova érdemes ellátogatni."

Iris Andraschek: Vízművek Loosdorfban, avagy a magánszféra és a fantom falak találkozása. Egy érdekes kisérlet arra, hogy a magánszféra hogyan fér meg és hogyan viselkedik a saját közegéből kiszakított környezetben. Az installáció közel 30 négyzetméter, amelyet eredetileg Drosendorfba terveztek, de végül Loosdorfban valóstíottak meg. A főútvonal mellett egy sétányon található, a Schloss Park-ban/mellett, Ausztriában.

A Főpolgármesteri Hivatal Fehér könyv címmel adta ki a Budapest örökségének 50 legsúlyosabb hibáját összegyűjtő kiadványt. A könyv célja, hogy bemutassa, a jelenlegi városvezetés milyen helyzetben vette át a Fővárost. 

Összefoglalja az örökségeket és azokat a kockázatokat, amelyek 2006-2010 között alakultak ki és amelyek hatása jelentős a mai napig. Tarlós István ezzel a kiadvánnyal a budapesti lakosságot kívánja informálni, hiszen a könyvben írtak szerint kötelességük közreadni és ismertetni a helyzetet, amelyek a várt eredmények viszonyítási pontjául tudnak szolgálni.

"E kiadványban rögzített tényekkel azt kívánjuk bemutatni, hogy szinte alig van olyan múltbéli projekt, olyan folyamatban lévő fővárosi beruházás, vagy bármilyen megkötött, nagyobb horderejű szerződés, amelynek kapcsán rendben mentek volna a dolgok, illetve ne okozna napjainkban komoly erőfeszítést, hogy ezek összeomlását, vagy a korábban megnyert támogatások időbeli csúszások, vagy szabálytalanságok miatti elveszítését a jogilag arra rendelkezésre álló eljárások megindítása és lefolytatása mellett meg tudjuk akadályozni." (Fehér könyv, 3, 2011)

A könyv 50 ponton keresztül vezeti végig a legsúlyosabb problémákat: a Főváros pénzügyi helyzetét, a városüzemeltetés problémáit, az Uniós társfinanszírozású projektek problémáit, az egészségügy és szociális igazgatás problémáit, a kulturális és turisztikai területek problémáit, a peres eljárások és perképviselet problémáit, valamint a kiemelt projektek problémáit. 

A könyv hangsúlyozza, hogy a budapestiek informálása a cél, ugyanakkor ezt az előző városvezetés által okozott problémákra kihegyezve teszi. A lakosság megszólítása fontos dolog, hiszen a város és a lakói kölcsönösen alakítják egymást, egymással kölcsönhatásban élnek. Fontos a város és a társadalom közötti diskurzus, ugyanakkor felmerült bennem a kérdés, hogy ez milyen formában történjen meg? Szükséges, hogy a városlakók lássák, mi zajlik körülöttük, miben élnek, mi veszi körül őket. De hogyan és milyen mértékben? Az embereknek arra van szüksége, hogy forintra pontosan lássák a városfejlesztési projekteket és azok hibáit? Vagy arra, hogy a mindennapjaikban érezzék a fejlődést? Én az utóbbi mellett teszem le a voksom. Ahhoz, hogy a lakosság használja a várost, éljen benne, a megfelelő környezetet kell biztosítani, nem a hibákra kihegyezett mondatokat. Fontos a visszatekintés, és a konklúziók leszűrése, amely a jövőbeni tervezésben segítségül szolgál, és a lakosság informálása is, de számomra a lakosság bevonása nem itt kezdődik. Bízom benne, hogy a Fehér könyv célja a korábban elkezdett, be nem fejezett projektek konstruktív elemzése. Bízom benne, hogy a lakosság bevonása a városfejlesztése nem csak ennyiből áll. És végül bízom benne, hogy az előző városvezetés hibáinak közreadásán kívül, a város és a lakosság kapcsolatának megerősítése is a jelenlegi városvezetés célja.

A Fehér könyv letölthető a Budapest portálról: http://www.budapest.hu

Vannak, akik játszótérként tekintenek a városi térre, és vannak akik ezt dokumentumfilm formájában rögzítik a társadalom tagjainak. Parkour és freerunning néven vannak számon tartva azok a mozgalmak, amely a városi tér adta lehetőségekben látnak fantáziát. 

Hogy mit jelent a parkour és a freerunning szó? Mindkét fogalom azt a fajta városi térben történő mozgást foglalja magában, amely akrobatikus, sportos elemek mellett mutatványokkal és látványos elemekkel is bír. A különbség a két fogalom között a mögöttes ideológiája: míg a freerunning inkább az akadályok minél látványosabb, technikailag szebben kivitelezett művészi megközelítését képviseli, a parkour inkább a gyorsaságra és hatékonyságra törekszik.  

A dokumentumfilmet Kaspar Astrup Schröder készítette 2009-ben azzal a szándékkal, hogy bemutassa, hogy az előbb említett két mozgalom hogyan változtatja a várost térről kialakított szemléletet és hogy a mozgalom és a város milyen tranzakcióban áll egymással. A film leginkább Koppenhágáról szól, az első kialakított parkról parkról, amelynek terveit egy dán csapat, a JiYo készített el. A filmkockák sokasága ugyanakkor elrepíti a nézőt Japánba, az Egyesült Államokba, az EgyesültKirályságba és Kínába egyaránt, hogy felderítse, hogy a traceur-ok (parkour résztvevő, aminek a szlengbe a jelentése: siess, mozogj gyorsan, valamint szó szerinti fordításban a nyomhagyásra utal.) és a freerunners perspektívájából hogyan néz ki a városi tér. A dokumentumfilm segít abban, hogy megértsük eket a mozgalmakat, amelyek körülvesznek minket a városi térben.

“…moving through that environment in a way that you want to…”

Íme a 2009-ben elkészített My Playground című dokumentumfilm trailer-e!