A Nem Art Decor blog ma kirakott egy cikket "Isten háta mögött - brit módra" címmel. Korábban sokat olvastam már az új lakásdivatról, miszerint templomokból alakítanak otthont. De a cikk  tartalmazott egy nagyon izgalmas dolgot számomra: Angliában egy használaton kívüli templomba egy Tesco áruház költözött. A korábban három évig üresen álló templom díszes ablakainak bibliai karakterei most a Tescoban nyüzsgölődő vásárlókra tekintenek le. A templom szokatlan kihasználása indulatokat keltett. Voltak, akik megbotránkoztatónak tartották, viszont sokan azt gondolták, hogy legalább nem áll kihasználatlanul a templom.

Én magam nem kaptam vallásos neveltetést, ennek ellenére nem tudok határozott véleményt kialakítani a témával kapcsolatban. Nagyon fontosnak tartom, hogy a kihasználatlan épületeket ne hagyjuk teljesen tönkremenni és a bennük rejlő értékeket őrizzük meg és örökítsük át az utókor számára. Ugyanakkor biztosan furcsán érezném magam, ha a bevásárlást egy templomban végezném el. Vásárlóként nagyon szokatlan lehet ilyen környezetben bevásárolni, de azt is el tudom képzelni, hogy "népnevelő" hozama is van a dolognak, hiszen egy vallásos vásárlóra biztos erős hatással van a fizikai környezet. De vajon milyen lehet az ott dolgozók számára a szokatlan kereskedelmi helyszín? Milyen lehet nap mint nap egy templomban eladóként, árufeltöltőként vagy akár üzletvezetőként dolgozni? Sok kérdést vet fel a fizikai környezet és a hozzá társított új funkció. Az az új funkció, amely nem tudja az eredeti funkció hatásait felülírni. Azt gondolom, hogy a határozott véleményem kialakításában az tudna segíteni, ha egyszer elmennék vásárolni ebbe a boltba. Az ott érő hatások biztosan elindítanának bennem érzelmi reakciókat és nem csak a fantáziám szabna határt annak, hogy "vajon milyen érzés lehet leemelni a polcról egy tábla csokit miközben angyalkák figyelnek?".