Az edukációs környezetekkel foglalkozó sorozatunk második témája a fenntarthatóság. A most bemutatandó két iskolával szintén Giorgio Ponti előadásán találkoztunk először, és azt gondoltuk, hogy fontos bemutatni őket. Hogy pontosan miért? Nézzük!

A Kingsmead Primary School (Cheshire, Anglia) megtervezésénél elsődleges szempont volt a fenntarthatóság mind a designban, mind pedig szerkezetben. Az épület külső jegyeiben is számtalan olyan alacsony energiafelhasználású elemet tartalmaz, amelyek a diákok számára a fenntarthatóság szellemiségét közvetítik. Fontos szempont volt az építkezésnél továbbá, hogy a közelben fellelhető alapanyagokból készüljön az iskola, ezért esett a választás a faanyagra az épület egészének megépítésénél. Az ember-környezet tranzakciónak köszönhetően nem csak a diákok képesek befolyásolni az épített tereket, hanem maguk az épületek is hatással vannak a bennünk jelenlevő tömegekre. Így már egészen kicsi korukban találkoznak a gyermekek ezekkel a megoldásokkal és gondolkodásuk szerves részét fogja képezni ez a környezetszemlélet. Az épület íves elrendezésű, melynek fókuszpontjában a közösségi és találkozási pontok kerültek kialakításra. Ennek köszönhetően az egész tér természetes szellőzésű. Energiatakarékossági felszerelésekkel látták el az épület teljes tetőrendszerét is. Az esővízgyűjtő-rendszereknek köszönhetően az iskolában található wc-k öblítéséhez nem kell az ivóvizet pazarolni. Továbbá a napenergiát gyűjtő panelek és a fapellettel üzemeltethető biomassza kazán az intézmény energiafelhasználásának 15%-át képes előállítani. 

A második iskola, amelyet bemutatunk Bangladeshben található. Osztrák és német építészeknek köszönhető a létrejötte.A szakembereken kívül önkéntesek, a helyi lakosság tagjai, diákok, tanárok és szülők is közreműködtek a Modern Education and Training Institute (METI) létrehozásában. A legfőbb szempont itt az volt, hogy hagyományos anyagokkal és módszerekkel alakítsák ki az edukációs környezetet és tereket, azonban úgy, hogy figyelembe veszik a modern kor tapasztalatait is. Ennek köszönhetően jelentős életmódváltozást érhetnek el a környék lakói is, ha elsajátítják ezeket a technikákat. Az épület építésénél – akárcsak a Kingsmead Primary School-nál – elsődeleges szempont volt azon anyagok felhasználása, melyek a környéken megtalálhatók, ezért esett a választás a bambuszra, a szalmára, a jutafonalra, valamint a Bangladeshben nagyon gyakori agyag és föld keverékére. A vastag falak nehezebben engedik át a hőséget, a zöld-homlokzatnak köszönhetően pedig a fal ellenáll a külső eróziónak. A belső terek hőmérséklete ezáltal megfelelő az oktatási tevékenységekre. A redőnyök elhelyezése az ajtókeretekben biztosítja a szellőzést, viszont a napfényt nem engedi be.

A fenntartható edukációs környezetek bemutatását azért tartottuk fontosnak, mert azon túl, hogy környezetvédelmi szempontokat helyez előtérbe, fontos szerepet kap a környezeti nevelés, aminek a célja a környezetért felelős életvitel és a környezettudatos magatartás elősegítése. Ez nem csupán a gyerekek és fiatalok számára fontos, hanem a felnőttek számára is. Ezzel a két példával azt szerettük volna bemutatni, hogy nemzetközi viszonylatban milyen törekvések vannak a tanító terek fenntartható kivitelezésére.